Versenyt kell futnia az idővel Budapestnek az uniós milliárdokért
Több száz milliárd forintnyi uniós forrás válhatna elérhetővé Budapest számára következő időszakban. A főváros vezetése már kész tervekkel várja a fordulatot, és abban bízik, hogy az új Tisza-kormánnyal megnyílhatnak a korábban befagyasztott uniós pénzcsapok.
„A 2026-os évre mint Budapest új aranykorának kezdetére, vagy legalábbis ennek lehetőségére gondolok. Akkor ez még „csak” remény volt, most kézzelfogható esély” – írta Facebook oldalán Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely.
Akár 900 milliárd forintnyi uniós fejlesztés jöhet Budapestre
A 24.hu beszámolója szerint Karácsony Gergely főpolgármester arról beszélt, hogy a főváros több mint 300 milliárd forintos fejlesztési csomaggal számol a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban. Ehhez társulhatna az uniós helyreállítási alap, amelyből további, akár 600 milliárd forintnyi projekt kaphatna finanszírozást. Papíron tehát valóban jelentős összegről van szó, amely látványosan átalakíthatná Budapest egyes részeit.
A tervek között közlekedési fejlesztések, zöld beruházások, árvízvédelmi projektek és közterületi megújítások is szerepelnek. Ezek között több olyan beruházás is van, amely évek óta napirendre került, de forráshiány vagy politikai viták miatt eddig nem jutott el a megvalósításig.
A főpolgármester ezzel kapcsolatban azt is elmondta, hogy a főváros eddig mindössze két támogatási szerződésig jutott, összesen 56 milliárd forint értékben, miközben a mintegy 300 milliárd forintos fejlesztési csomag nagy része politikai okokból elakadt.
Ezzel együtt a csomagban van már több, régóta tervezett vagy részben már előkészített beruházás is, mint az új CAF villamosok és trolibuszok beszerzése, a fonódó villamoshálózat további bővítése, vagy a rozsdaövezeti területek fejlesztése.
Ha lemaradtál:
Uniós feltételek és rövid határidők nehezítik a projektek indítását
A legnagyobb kihívás az, hogy az eredeti magyar helyreállítási terv lassan kezd kifutni az időből. Az Európai Unió úgynevezett helyreállítási alapját (RRF) a koronavírus-járvány után hozták létre, és a forrásokat szigorú menetrend szerint kellett volna felhasználni.
Magyarország azonban eddig nem jutott hozzá ezekhez a pénzekhez, mert az előírt jogállamisági feltételek az EU szerint az Orbán-kormány alatt nem teljesültek maradéktalanul, így a kifizetések jelentős része sem indulhatott el.
Ezért a programot szinte biztosan újra kell tárgyalni. Ez nemcsak politikai megállapodást jelent Brüsszellel, hanem a konkrét projektek átdolgozását is, a határidők ugyanis rendkívül szorosak. Az uniós szabályok szerint a projekteket legkésőbb 2026 augusztusáig teljesíteni kell, a végső kifizetési kérelmeket pedig szeptember végéig be kell nyújtani.
Ez különösen a nagy beruházásoknál jelent problémát, egy villamosbeszerzés vagy egy nagyobb városfejlesztési projekt előkészítése és megvalósítása általában több évet vesz igénybe. Ehhez képest most legfeljebb néhány hónap maradhat arra, hogy a már meglévő tervekből tényleges beruházás legyen.
Mindez azt jelenti, hogy a vársovezetés számára az lesz a legnagyobb kérdés, hogy mit lehet még reálisan megvalósítani a rendelkezésre álló időn belül.
A következő időszakban így várhatóan inkább azok a projektek kerülnek előtérbe, amelyek már előkészített állapotban vannak, és gyorsan elindíthatók.
Ez alapján elsősorban a már ismert közlekedési fejlesztések – a járműbeszerzések vagy a hálózatbővítések – kaphatnak új lendületet, míg a nagyobb, összetettebb beruházások sorsa továbbra is bizonytalan maradhat.