Széthullhat a NATO a világháború árnyékában – megdöbbentő helyről jött a jóslat
Már nemcsak szenzációhajhász újságírók, hanem a legnagyobb európai vezetők is a NATO közeledő széteséséről beszélnek. Ekkora a baj?
A globális biztonság egyik alappillére meginogni látszik: az észak-atlanti együttműködés jövője körül egyre sűrűbbek a sötét felhők, a politikai feszültségeket ugyanis már nemcsak a külső ellenségek okozzák.
A Daily Star beszámolója szerint Donald Tusk nem fukarkodik a kemény szavakkal: véleménye szerint a szövetség a „folyamatos szétesés” állapotában van. A lengyel kormányfő a közösségi médiában figyelmeztetett arra, hogy a belső problémák is egyre nagyobbak: „A transzatlanti közösségre leselkedő legnagyobb fenyegetés nem a külső ellenségekben rejlik, hanem a szövetségünk folyamatos szétesésében. Mindannyiunknak meg kell tennünk mindent, hogy megfordítsuk ezt a tragikus tendenciát.”
Trump és Merz konfliktusa csak a jéghegy csúcsa
A helyzetet tovább súlyosbítja a Donald Trump és Friedrich Merz között kialakult nyílt politikai viszály. A konfliktus odáig fajult, hogy az Egyesült Államok mintegy 5000 katonát vont ki Németországból, ahol egyébként körülbelül 40 ezer amerikai katona állomásozik.
A vita kiindulópontja Merz azon kijelentése volt, mely szerint az iráni vezetők „megalázták” az Egyesült Államokat. Az amerikai elnök keményen szokatlanul reagált, és lépése sokak szerint már nem csupán politikai üzenet, hanem a NATO egységének megbomlását jelző figyelmeztetés. Márpedig az USA tényleg elgondolkozna a szövetségből való kilépésen, akkor – ahogy ebben a cikkünkben fogalmaztunk – Vlagyimir Putyin már tényleg csak egy kávét kérne.
Európa nyomás alatt: többet kéne betenni a közösbe
Mindeközben egyre erősebbek azok a hangok is, amelyek szerint Európának tovább kellene növelnie védelmi kiadásait, jobban ki kellene vennie részét a közös felelősségvállalásból. Az európai országok azonban már most is komoly nyomás alatt állnak. Németország lazított hitelfelvételi szabályain, hogy fedezni tudja a növekvő katonai költségeket, míg Lengyelország idén GDP-je közel 5%-át készül védelemre fordítani.
Keir Starmer brit miniszterelnök is egyre több kritikát kap, amiért halogatja az Egyesült Királyság védelmi beruházásokkal kapcsolatos tervének bemutatását. George Robertson, a NATO egykori főtitkára nemes egyszerűséggel „maró közönynek” nevezve a kormány hozzáállását.
Elemzések szerint az Egyesült Királyság egyre távolodik attól a céltól, hogy 2035-re GDP-je 3,5%-át védelemre fordítsa. Eközben olyan nagyhatalmak, mint Oroszország és Kína, folyamatosan növelik katonai költségvetésüket, ami tovább növeli a feszültséget.
Valóban közeleg a NATO vége?
A jelenlegi helyzet sok szakértő szerint már nem egyszerű politikai vita, hanem egy mélyebben meghúzódó törésvonal egyre egyértelműbb jelei válnak lassan láthatóvá. Márpedig ha a NATO belső egysége tovább gyengül, az nemcsak Európa, hanem az egész világ biztonsági egyensúlyát veszélybe sodorhatja. A rivális nagyhatalmak pedig másra sem várnak, mint hogy elfoglalhassák a meggyengülő transzatlanti együttműködés helyét a világ geopolitikai térképén…