Kongatják a vészharangot: elfogy a magyar, vége lehet a jóléti államnak, nyugdíjnak?
Annyira kevés gyermek születik, hogy már középtávon is probléma lesz a jelenlegi jóléti rendszer fenntartása, mert a befizetők, azaz az aktív dolgozók száma meredeken csökken, a fiatal párok egyre kevesebb gyermeket vállalnak, miközben az idősek száma és aránya egyre nő. A fordított népesedési piramis pedig összeroppanthatja a magyar társadalmat belátható időn belül. Vagy mégsincs így és a csökkenő népesség éppen a jólét növekedésével jár majd együtt?
Meredeken csökken a népesség
A GKI szerint az új kormány előtt álló egyik legfontosabb kihívás a csökkenő népesség mellett a foglalkoztatottság javítása. A kutatóintézet szerint – a régiós trendeknek megfelelően – nálunk sem várható demográfiai fordulat. Az Orbán-kormányok egyik legerősebb kommunikációs terméke a családbarát Magyarország volt 16 éven keresztül, ám a különféle családtámogatások úgy tűnik, csak időleges statisztikai javulást hoztak.
Azok a gyermekek születtek meg pl. a CSOK-os lakásvásárlás érdekében, akiket későbbre terveztek. A termékenységi ráta így ismét bezuhant, egy magyarországi nő élete során átlagosan 1,3 gyereket szül, ami nagyjából a 2010-es mélypont körüli szám, a 2,1-es vágyott rátától pedig nagyon messze van. Ráadásul azt is vizsgálni érdemes, hogy mely családokban születik sok gyermek, mennyire termeli újra a szegénységet a nagycsaládok többsége hazánkban.
A GKI szerint a népességszám meghatározza a foglalkoztatottak számát, az adóbevételek nagyságát, a nyugdíjkiadások összegét és például egészségügyi kiadások jövőbeli alakulását is. A foglalkoztatottak száma például 2030-ra 5,2 százalékkal csökkenhet 2025-höz képest a GKI szerint. Mivel Magyarországon (már) nincs számottevő bevándorlás (a vendégmunkásokra hosszú távon nem lehet számítani, hisz állampolgárságot nem szerezhetnek), ugyanakkor jelentős a kivándorlás, az egyensúly megbillenése véglegesnek tűnik.
Mindezek következtében 680 milliárd forinttal csökkenhet az állam bevétele a 2026-2030 között mai árakon a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók és járulékok mérséklődése és az áfabevételek visszaesése miatt. Ugyanakkor várhatóan 230 milliárd forinttal több lesz a nyugdíjkifizetés.
Az egész fejlett világban csökken a népesség
A fejlett világ minden ország ezzel küzd egyébként. A Világbank akkor tart egy országot fejlettnek, ha a bruttó nemzeti össztermék 14 ezer dollár/fő fölött van. Magyarországon 2025-ös adat szerint a GNI 20.770 dollár/fő volt, így fejlett ország vagyunk, a régió és Európa majdnem minden államával együtt. A kivételek között a kaukázusi államok, néhány balkáni állam (Albánia, Észak-Macedónia, Koszovó, Bosznia), Ukrajna és Fehéroroszország van.
- Ausztria népessége a bevándorlók nélkül drasztikusan csökkenne: a magyarok vannak az egyik legtöbben az országban
A világ fejlett részében csak akkor növekszik a népesség, ha engedik a bevándorlást. A voronoiapp.com gyűjtése szerint 1965 előtt még több mint 1%-kal nőtt ezen országok népessége, 2020 óta azonban – bevándorlás nélkül – csökkenne. Az adatok nyilván a teljes fejlett világra vonatkoznak, így az egyes országok tekintetében jelentősek az eltérések. Franciaország lakossága például most is nő a bevándorlás miatt, míg Magyarország népessége 1981 óta folyamatosan és megállíthatatlanul csökken és ezen a határon túli magyarok bevándorlása sem segített.
Összeomlik-e a nyugdíjrendszer és a jóléti állam?
A GKI megoldást minderre nem ad megoldást, csak további megállapításokat. Egyrészt szerintük a mesterséges intelligencia és az automatizáció térnyerése annak irányába hat, hogy nem szükséges folyamatos népességnövekedés ahhoz, hogy a gazdaság növekedjen. Ennél is tovább megy a svédországi The Overpopulation Project nevű kutatócsoport, amiről még a 444.hu írt 2019-ben.
Szerintük nem az okoz majd táradalmi-gazdasági katasztrófát, ha egyes országok lakossága csökkenni kezd, hanem az, ha hajszoljuk a népesség növekedésének szükségességét és ehhez állami és egyéb programokat vezetünk be. A Föld ugyanis már most is túlnépesedett, 2050-re akár a 10 milliárd embert is elérhetjük, ami a túlfogyasztás miatt katasztrófához vezethet.
Ugyanakkor a projekt, amelynek magyar tagja is van számos egyéb folyamatra is felhívja a figyelmet. Egyrészt közleményeik szerint azokban az országokban, ahol fogy a népesség különösen odafigyelnek a munkaerőpiacon nehezen érvényesülő csoportok bevonására a munkába: ilyenek a kisgyermekesek, a fogyatékkal élők, az idősek, vagy a hátrányos helyzetű csoportok.
Vigyázó szemetek Japánra vessétek
Emellett a növekvő számú idős ember nem jelenti automatikusan az egészségügyi rendszer túlterhelődését, ha az állam odafigyel arra, hogy minél több legyen az egészségben eltöltött éveink száma.
A projekt kutatói gyakran írnak Japánról. Az ország lakossága 2008-ban tetőzött 128 millió főn, aminek ellátásához 8 Japánra lenne szükség. Azóta csökken a lakosság, nincs migráció, a GDP stagnál, ám ez azt is jelenti, hogy a csökkenő népesség egyre jobb életszínvonalon él, miközben közeledik a száma a sziget eltartóképességéhez.
Olvass tovább nálunk:
1952 óta nem látott mélypontra esett Magyarország népessége!
Sok százezer külföldi él már Magyarországon, miközben tízezrek mennek el innen: mi lesz így a munkaerővel?