A csillagászok egy rendkívüli galaxist fedeztek fel, amely alapjaiban kérdőjelezi meg a fejlődésükről alkotott eddigi elképzeléseket. Az XMM-VID1-2075 jelű objektumot a James Webb űrtávcső segítségével vizsgálták, és már az első megfigyelések is meglepő eredményt hoztak: a galaxis szinte egyáltalán nem forog.
Ez már önmagában is szokatlan lenne, ám az igazi különlegesség az, hogy az objektumot mindössze 1,8 milliárd évvel az ősrobbanás után látjuk – vagyis egy rendkívül fiatal korszakból származik. A jelenlegi modellek szerint az ilyen korai galaxisoknak még aktívan kellene forogniuk, hiszen a forgás a kialakulásuk természetes velejárója.
„Túl fejlett” egy fiatal világegyetemhez
A The Brighter Side cikke szerint XMM-VID1-2075 nemcsak hogy nem forog, de több szempontból is a jóval idősebb társaira emlékeztet. Tömege többszöröse a Tejútrendszerének, miközben már nem jönnek létre új csillagok benne. Az ilyen „halott” galaxisok általában hosszú, ütközésekkel teli fejlődés eredményei, amely során fokozatosan elveszítik forgásukat.
A mostani felfedezés azonban arra utal, hogy ez a folyamat sokkal gyorsabban is végbemehetett, mint azt korábban gondolták. A kutatók szerint az XMM-VID1-2075 egy úgynevezett „lassan forgó” példány lehet, ahol a csillagok mozgása inkább kaotikus, mint rendezett, és a belső dinamika nem egy közös forgási tengely köré szerveződik.
Mi állhat a furcsa jelenség mögött?
A Nature folyóiratban megjelent kutatásban a szerzők több lehetséges magyarázatot is felvetettek. Az egyik szerint a galaxis egy nagy ütközés eredménye lehetett, amikor két, egymással ellentétes irányban forgó objektum olvadt össze. Ez gyakorlatilag „kiolthatta” a forgásukat, így egy kompakt, de nem forgó rendszer jöhetett létre.
Ezt az elképzelést alátámaszthatja, hogy a megfigyelések szerint a galaxis szerkezete kissé torz, és egy halvány, oldalirányú fényfelesleg is látható benne, ami egy korábbi kölcsönhatás nyoma lehet. A mérések szerint a csillagok mozgása rendkívül gyors, de nem mutat egységes irányt. Egy másik lehetőség szerint már nagyon korán elveszítette forgását a beáramló gázok hatására, majd egy aktív galaxismag, vagy nagy erejű szupernóva-robbanások leállították a csillagkeletkezést.
Elképesztő áttörés: elkészült az univerzum valaha volt legrészletesebb térképe
Új kérdések merülnek a galaxisfejlődésről
A felfedezés jelentős hatással lehet a galaxisok kialakulásáról alkotott elméletekre. A jelenlegi modellek szerint az ilyen nem forgó, hatalmas objektumoknak rendkívül ritkának kellene lenniük a korai univerzumban. Ha azonban a jövőben több hasonló objektumot is találnak, az arra utalhat, hogy a galaxisok fejlődése sokkal gyorsabb és összetettebb lehetett, mint eddig hittük.
A Webb űrtávcső képességei révén a kutatók most először képesek ilyen távoli és apró objektumok belső mozgását is részletesen vizsgálni. A következő évek megfigyelései dönthetik el, hogy az XMM-VID1-2075 csupán egy különleges kivétel, vagy egy eddig ismeretlen, korai típus első képviselője, amely új fejezetet nyithat a kozmikus fejlődés megértésében.
Tudtad, hogy a Jupiter valójában nem is a „Nap körül” kering?
Kiemelt kép: depositphotos.com