Magyarországon a bérek óriási részét viszi el az állam: mutatjuk a pontos számokat
Továbbra is magasnak számít a magyarországi munkát terhelő adóelvonás nemzetközi összehasonlításban – derül ki az OECD friss „Taxing Wages 2026” jelentéséből.
Az adatok szerint 2025-ben a gyerektelen, átlagbért kereső magyar munkavállalók esetében a teljes munkaterhelő adóék 41,2 százalék volt, ami jóval meghaladja a 35,1 százalékos OECD-átlagot.
Az eredményeket elemző Niveus szerint a magyar adat régiós szinten nem számít kirívónak, ugyanakkor továbbra is magasabb több versenyképesebb gazdaság mutatójánál.
Az úgynevezett adóék azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltség – vagyis a bruttó bér és a munkáltatói terhek együttese – mekkora részét vonja el az állam adók és járulékok formájában.
Stabil a magyar adóék, több országban emelkedett
Az OECD adatai alapján a magyar adóék lényegében nem változott az előző évhez képest, miközben az OECD-tagállamok többségében emelkedett a munkát terhelő elvonások szintje.
A szakértők szerint ez rövid távon stabilitásra utal, ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy Magyarország kevésbé követte a nemzetközi trendeket a munkaterhek átalakítása terén.
A járulékok meghatározók Magyarországon
A magyar adórendszer egyik legfontosabb sajátossága továbbra is az, hogy a munkát terhelő elvonások nagyobb része nem a személyi jövedelemadóból, hanem a járulékokból származik.
A jelenlegi rendszerben:
- a személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék,
- a munkavállalói járulékok összege 18,5 százalék,
- a munkáltatói terhek pedig további 13 százalékot tesznek ki.
Ezek együtt adják a munkabérekre rakódó elvonások legnagyobb részét.
„A magyar modell egyik sajátossága, hogy az elvonás súlypontja nem az SZJA-ban, hanem a járulékokban jelenik meg” – mondta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
Az elemzés szerint ez jelentős hatással van a nettó bérekre és a foglalkoztatás költségeire is.
A családi kedvezmények jelentősen csökkentik az adóterhelést
A jelentés arról is ír, hogy a magyar családi adókedvezmények érdemben mérséklik a gyerekes háztartások terheit.
Nemzetközi összehasonlításban Magyarország kedvezőbb képet mutat a gyerekes háztartások esetében, mint a gyerektelen munkavállalóknál.
Az OECD ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy több országban csökken a különbség a gyereket nevelők és a gyerektelen háztartások adóterhelése között.
Régiós összehasonlítás: Magyarország a felső középmezőnyben
Közép-európai összevetésben a magyar adóék nagyjából megegyezik Csehország szintjével, alacsonyabb Szlovákia és Szlovénia adatainál, ugyanakkor magasabb a lengyelek mutatójánál.
A gyerektelen, átlagbért kereső munkavállalók esetében az adóék 2025-ben így alakult:
- Szlovénia: 45,3%
- Szlovákia: 42,7%
- Magyarország: 41,2%
- Csehország: 41,2%
- Lengyelország: 35,0%
A gyerekesek esetében mérséklődik a különbség
Kétkeresős, kétgyerekes háztartások esetében a munkát terhelő adók és járulékok szintje már jóval alacsonyabb a régióban.
Az OECD adatai szerint 2025-ben az adóék megközelítőleg:
- Ausztria: 40–41%
- Csehország: körülbelül 36%
- Magyarország: körülbelül 36%
- Szlovákia: 30–31%
- Lengyelország: 26–27%
A számok alapján jól látható, hogy míg a gyerektelen munkavállalók esetében Magyarország az OECD-átlag felett helyezkedik el, addig a gyereket nevelő háztartásoknál a különbség mérséklődik.
A Tisza Párt vezette kormány személyijövedelemadó-csökkentést tervez, amely elsősorban az alacsonyabb és mediánbér körüli keresetűek nettó fizetését növelhetné.
Olvass tovább: Íme a Tisza Párt adóprogramja: csökkenő terhek a szegényeknek, vagyonadó a gazdagoknak