Hazánk nélkül került fel az UNESCO listájára a dunai limes

Fotó: MTI/H. Szabó Sándor

Felvette a világörökségi helyszínek listájára a dunai limes vonalának németországi-ausztriai-szlovákiai szakaszát az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága pénteki tanácskozásán a kínai Fucsouban. A magyarországi szakasz nélkül…

A Római Birodalom határvonala, a limes egykor Nagy-Britanniától Közép- és Kelet-Európán, a Közel-Keleten át egészen Észak-Afrikáig húzódott. Az UNESCO célja, hogy a teljes, 6000 kilométeren át húzódó határvonalat felvegye a világörökségek közé a Római Birodalom határai világörökségi sorozat részeként.

A Rajna és a Duna mentén húzódó limesrészt külön-külön jelölték a listára. A Rajna menti 400 kilométeres alsó-germán szakasz, mely Rheinbrohltól a hollandiai Északi-tengeri partvidékig tart, a hét elején megkapta a címet.

Kiléptünk, így kimaradtunk

A világörökségi listára került Duna-menti limesrész a németországi Bad Göggingtől a felvidéki Izsa községig húzódik. A teljes limes a Római Birodalom idején katonai védvonalként követte a Duna vonalát a mai Németországtól kezdve Ausztrián, Szlovákián, Magyarországon, Horvátországon, Szerbián, Bulgárián és Románián keresztül.

Magyarország kilépett a dunai limes vonal közös pályázatából – írja szűkszavúan az MTI.

Lapinformációk szerint a magyar kormány kezdeményezte korábban a teljes pályázat visszavonását, ráadásul erről még a hazai örökségvédelmi szakmával sem egyeztetett.

A Miniszterelnökség építésügyi, építészeti és örökségvédelmi helyettes államtitkársága a Magyar Nemzettel közölte:

Az a nevezési stratégia, ami a nyugati szegmens (azaz Magyarország Szlovákia, Ausztria, Németország) nevezésének benyújtását követően merült fel, azaz hogy a keleti szegmens (Horvátország, Szerbia, Bulgária, Románia) országai külön nevezzenek, azt a reális veszélyt hordozta volna, hogy kiemelkedő egyetemes érték híján a Duna alsó szakaszának országai végül kimaradnak a dunai limesből, és keleti partnereink szakmai érdekei mellett a világörökségi helyszín integritása és hitelessége is sérül.

Az államtitkárság szerint a kérdésben eltérő álláspontok alakultak ki, mivel Ausztria, Németország és Szlovákia a keleti szegmens országainak külön nevezését szorgalmazta, az érintett országok szakértői ugyanakkor – különböző szakmai érveket felsorakoztatva – a javaslat ellen léptek fel. Figyelembe véve a keleti szegmens nevezési dokumentációja kapcsán tapasztalt jelentős előrelépéseket

Közölték:

Magyarország a nyolc ország együttes nevezésének lehetőségét is felajánlotta

– ám az álláspontok nem közeledtek, így hazánk kimaradt a pályázatból.

Lehet, hogy ingatlanfejlesztés áll a háttérben

A meglehetősen kacifántos válasszal szemben több médiaértesülés szerint a kimaradásnak sokkal inkább köze lehet a limes részét képező Hajógyári szigeten tervezett 23 milliárdos ingatlanberuházásnak, ahol a Petőfi Irodalmi Múzeum részeként könnyűzenei és popkulturális centrumot terveznek létrehozni, pontosan Hadrianus részben feltárt és visszetemetett palotájának helyén.

Korábban a világörökségi helyszínek közé emelték a Nagy-Britanniában lévő Hadrianus falát (1987) és Antoninus falát (2008), valamint a Németországban lévő felső germán-raetiai limesszakaszt (2005) is. A listára újonnan felvett területekkel a Római Birodalom egykori határvonala egészen Skóciától Szlovákiáig felkerült a világörökségi listára.