• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
  • Világgazdasági válság küszöbén? IMF szerint az államadósság elszabadult, Magyarország is bajban lehet

  • Októbertől csak ujjlenyomattal és arcfelismeréssel utazhatnak sok európai országba, Magyarországra is

Mayer Jácint Mayer Jácint · 2021.08.22.
· Utazás

Erdély modern erődje – Gyulafehérvárra látogattunk

A kaput fedező védmű Gyulafehérváron

A kaput fedező védmű

Gyulafehérvár a Maros és az Ompoly folyó összefolyásánál elterülő magaslaton fekszik Erdély földjén.

A Károly-kapu Gyulafehérváron

A Károly-kapu

A város és környéke az őskor óta lakott, a magyar államalapítás előtti története azonban nem teljesen ismert. Nevének eredéről megoszlanak a vélemények: a Belgrád, azaz a Fehérvár megnevezés feltételezhetően az első Bolgár birodalom idejéről származik, amikor szlávok érkeznek a térségbe. A magyar név pedig valószínűleg az erdélyi gyulák székhelyével lehet összefüggésben.

Az egykori román kaszárnya felújított része Gyulafehérváron

Az egykori román kaszárnya felújított része

1009-ben Szent István itt alapítja meg az erdélyi püspökséget. A római alapokon nyugvó vár területén épül fel a püspöki székesegyház és a palota, az erődítés ekkori állapotáról viszont nem rendelkezünk részletes ismerettel. A következő évszázadokban a tatárok és a szászok is feldúlják, Mátyás pedig a vár megszüntetését is fontolóra veszi. Jelentősen változik azonban a helyzet Buda eleste után, amikor Izabella királyné Gyulafehérvárra teszi a székhelyét. A következő nagyszabású átalakulás Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnevéhez köthető, akinek az idejében emelt bástyák napjainkra is megmaradtak. 1658-ban a török elfoglalja és kifosztja a várost. A Rákóczi-szabadságharc idején Erdély utolsó fejedelemválasztó gyűlésének ad otthont, de elavultsága miatt a hadmozdulatokban már nem játszik szerepet.

A szabadságharc után újra berendezkedő Habsburg vezetésű Magyar Királyság újragondolta és átértékelte az erdélyi helyzetet: a még mindig létező török fenyegetés miatt szükségessé vált egy új, modern erőd építése a térségben, melyre az országrész védelmét szervezni lehetett. A választás Gyulafehérvárra esett.

Sétány a gyulafehérvári falak közt

Sétány a gyulafehérvári falak közt

Az új vár Giovanni Morando Visconti 1714-ben jóváhagyott tervei alapján épült fel, és közel 20000 ember munkáját dicséri. Az építkezéssel egy időben a város nevét az uralkodó, III. Károly nevéről, Károlyfehérvárra változtatták. Területe több mint 70 hektár: észak-déli hosszúságában 1400 méter, kelet-nyugati szélességében 950 méter. Az erőd téglafalazatú, szabályos alaprajzú, hét darab, nagy, 10-12 méter magas bástya szegélyezi. Faragott kövek csak az éleken és a díszítéseken találhatók, a falak belső támpillérekkel erősítettek és nem függőlegesek, így jobban ellenállnak a tüzérségi tűznek. A bástyák hosszúsága eléri a 120 métert, végeiket fülekkel egészítették melyek így fedezett lőállásként szolgáltak. A várárokban, a fülek elé, trapéz alakú, a falak magasságánál némileg alacsonyabb építményeket helyeztek.

A gyulafehérvári Püspök-kapu

A Püspök-kapu

A várat a várárkon kívül a terepadottságokhoz igazítottan külső védművek rendszerével erősítették meg. Ennek a második vonalnak képezték fontos részét a könnyebben támadható oldalakon álló, egyenes falszakaszok elé épített kazamatázott pajzsgátak, a ravelinek. A külső védelmi rendszer elemei közt jellemzőek a fedett utak és fegyverterek is. A várat így két sánc veszi körül: az egyik a hétbástyás központi erődöt védi, a másik kívülről az elővédrendszert. A falakon elhelyezett tüzérség zárt, egymást kiegészítő és fedező tűzrendszert tudott működtetni, mely a szomszédos falszakaszokat, árokrészeket is védelemmel tudta ellátni. A várnak hat kapuja volt: három a keleti oldalon a frissen betelepített város felé, három pedig a nyugati oldalon.

Az alsó Károly-kapu Gyulafehérváron

Az alsó Károly-kapu

Az építkezést végül 1738-ban állították le, ekkora azonban az erőd már majdnem teljesen elkészült. Az 1848-1849-es szabadságharc ideje alatt a Bem vezette magyar honvédcsapatok Erdély területén egyedüliként az erős Gyulafehérvárt nem tudták bevenni.

Szent Mihály-székesegyház Gyulafehérváron

A Szent Mihály-székesegyház

Gyulafehérvár története nem választható el a Szent István által alapított erdélyi püspökség működésétől. A 12-13. századra benépesülő és kereszténnyé lett országrész püspöki központjaként egy új, nagyobb székesegyház építéséről döntöttek, mely a mai alapját képezi. Az eredetileg román-kori templom az átépítések és kiegészítések következtében az idők folyamán gótikus és reneszánsz stílusjegyekkel bővült. Falai közt számos híresség van eltemetve: sírboltjában püspökök nyugszanak, de itt található Hunyadi János és László, Izabella királyné, és János Zsigmond síremléke is.  1991-ben érsekségi rangot kapott. A székesegyház mellett található a püspöki palota, az erdélyi fejedelmek háza, de a román bevonulás után, 1921-1922-ben épített ortodox katedrális is. Érdemes felkeresni a Batthyáneum épületét, mely Erdély legjelentősebb közgyűjteményei közé tartozik, de a belváros látnivalói közé tartoznak még a volt katonasági épületek, a kaszárnya, az egykori Babilon-ház és a kaszinó is.

A vár teljes területe ma felújított állapotban, parkosítottan várja a látogatókat. A műemlékek meglátogatásával, a nagy kiterjedésű falrendszer körbejárásával teljes napi időtöltést biztosít a gyulafehérvári erődrendszer, Erdély modern erődje.

Galéria

Tagolt védművek a gyulafehérvári vársétányon
Tagolt védművek a vársétányon
Híd a várba és a várárok Gyulafehérváron
Híd a várba és a várárok
Gyulafehérvár erődítései - részlet
Gyulafehérvár erődítései – részlet

Faragványok a gyulafehérvári várfalon
Faragványok a gyulafehérvári várfalon
Erődítési részlet a gyulafehérvári várban
Erődítési részlet
Címeres faragvány a gyulafehérvári sarokbástyán
Címeres faragvány a sarokbástyán

Az érseki palota Gyulafehérváron
Az érseki palota
A várba vezető lőrésfolyosó Gyulafehérváron
A várba vezető lőrésfolyosó
A Hunyadiak sírhelyei Gyulafehérváron
A Hunyadiak sírhelyei a székesegyházban

A gyulafehérvári vár virágokkal megjelenítve
A gyulafehérvári vár virágokkal megjelenítve
A gyulafehérvári székesegyház főhajója
A gyulafehérvári székesegyház főhajója

A Babilon és tiszti kaszinó egykori épületei Gyulafehérváron
A Babilon és tiszti kaszinó egykori épületei
A Babilon egykori épülete Gyulafehérváron
A Babilon egykori épülete

 

Írd meg a véleményed, kattints ide és kommentelj!
Erdély Románia történelem vár-kastély

Comments are closed.

Érdemes elolvasni

rkk_336x280px
stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
Kitalálod, hogy Nyugat-Magyarországon melyik vármegyében van a legtöbb gyógyvízű termálkút és gyógyfürdő?

Kitalálod, hogy Nyugat-Magyarországon melyik vármegyében van a legtöbb gyógyvízű termálkút és gyógyfürdő?

Tovább olvasok
Világgazdasági válság küszöbén? IMF szerint az államadósság elszabadult, Magyarország is bajban lehet

Világgazdasági válság küszöbén? IMF szerint az államadósság elszabadult, Magyarország is bajban lehet

Tovább olvasok
Kína Izraelt a gázai támadások leállítására szólította fel, ENSZ szerint népirtás történt

Kína Izraelt a gázai támadások leállítására szólította fel, ENSZ szerint népirtás történt

Tovább olvasok
Figyelem, autósok! Élesedik a szupertraffipax Magyarországon

Figyelem, autósok! Élesedik a szupertraffipax Magyarországon

Tovább olvasok
Használod a Duolingo alkalmazást? Most tisztességtelen gyakorlat miatt eljárás indult Magyarországon

Használod a Duolingo alkalmazást? Most tisztességtelen gyakorlat miatt eljárás indult Magyarországon

Tovább olvasok
Visszataszító és hihetetlen szokás: testvérházasságok az ókori Egyiptomban

Visszataszító és hihetetlen szokás: testvérházasságok az ókori Egyiptomban

Tovább olvasok
Szenzációs lelet – 117 éves időkapszulára bukkantak a debreceni templomtoronyban

Szenzációs lelet – 117 éves időkapszulára bukkantak a debreceni templomtoronyban

Tovább olvasok
Októbertől csak ujjlenyomattal és arcfelismeréssel utazhatnak sok európai országba, Magyarországra is

Októbertől csak ujjlenyomattal és arcfelismeréssel utazhatnak sok európai országba, Magyarországra is

Tovább olvasok
Visszatér az ország legjobb cukrászdája -képek

Visszatér az ország legjobb cukrászdája -képek

Tovább olvasok
<b>Visszanyerte látását 20 év után a férfi, akinek a fogát ültették be a szemébe</b>

Visszanyerte látását 20 év után a férfi, akinek a fogát ültették be a szemébe

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4