469 éve, ezen a napon adta fel a török sereg Eger ostromát

1552. október 17-én vonult el a török sereg Eger vára alól. Ez a győzelem a magyar történelem egyik legnagyobb sikere, ami megihlette Gárdonyi Gézát az Egri csillagok megírására. De vajon minek köszönhető a győzelem és mit akadályozott meg?

Törökök lendületben

Miután 1521-ben a törökök elfoglalta Nándorfehérvárt, az Oszmán-Török Birodalom folyamatos lendületben és előrenyomulásban volt a Magyar Királyság területén, amelyet csak kevés siker tört meg. 1526-ban győzött a mohácsi csatában, 1541-ben pedig elfoglalta az ország fővárosát, Budát.

Ezt követően az elfoglalt Buda körüli várak és városok kerültek célkeresztbe.

A mohácsi csatát követően az ország kétfelé szakadt, a nyugati részt Habsburg Ferdinánd, míg a keleti részt Szapolyai János uralta. Mivel a két fél közötti háború a törökök térnyerésével járt, ezért többször megkísérelték az országegyesítést. Ennek keretében 1549-ben Fráter György helytartó és I. Ferdinánd nyélbe ütötte a nyírbátori egyezményt, amely két sziléziai hercegségért cserébe odaadta Erdélyt a Habsburgoknak. Ugyan Izabella királyné a fia, János Zsigmond nevében nem akarta elfogadni a megállapodást, de Fráter György ezt fegyverrel kényszerítette ki. A helytartó azonban kétkulacsos politikát játszott, és mind a törököknek, mind a Habsburgoknak a  céltáblájává vált.

1551-ben az Erdélybe bevonuló Habsburg zsoldosok vezére, Castaldo, megölette az időközben bíborossá kinevezett Fráter Györgyöt.

Fráter György meggyilkolása egy 17. századi metszeten (Wikipédia)

A Ferdinánd által birtokolt Erdély és a királyi Magyarország közötti hadi utakat többek között Eger vára védte. A két országrészt minél inkább el akarta választani egymástól a török hatalom, így Eger természetes célponttá vált a szemükben.

Hogyan készülhetünk az ostromra?

A törökök korai sikerei főleg annak köszönhetőek, hogy Magyarországon olyan várakkal szembesültek, amelyek nem voltak felkészítve a korabeli hadi vívmányokra. A magas középkori tornyok és falak például az egyre hatékonyabb tüzérségnek kiváló célpontot nyújthattak.

Eger azonban már azok közé a várak közé tartozott, amelyet igyekeztek úgy megerősíteni és felszerelni, hogy kiálljon egy nagyobb ostromot.

Perényi Péter, az egri vár birtokosa, rátette a kezét az egri püspökség jövedelmeire és azt a vár átépítésére fordította. Amikor a korona ismét tulajdonolta Eger várát és Oláh Miklós személyében püspöke lett Egernek, még akkor is az egyházi jövedelmek jelentős részét fordították a vár megerősítésére és a várőrség fizetésére.

Eger ábrázolása a 16. század végéről (Wikipédia)

1548-tól Dobó István lett az egri vár várnagya (előbb Zay Ferenccel majd Mekcsey Istvánnal), és folytatta a vár megerősítését. Amikor hírül vette a klszülő ostromot, erősítést kért Miksa főhercegtől (a későbbi magyar királytól), aki többek között Bornemissza Gergelyt küldte a várba. Az intézkedéseknek köszönhetően a várvédők létszáma körülbelül a négyszeresére emelkedett, de többeket hiába utasított Ferdinánd király Eger megsegítésére, nem szálltak hadba.

Hősök és vesztesek

Kevesen tudják, de az érkező török hadakat a keresztények igyekeztek megállítani. Ferdinánd parancsára Erazmus von Teuffel német és itáliai zsoldosokból, felvidéki várak katonaságából, tíz vármegye csapataiból, vegyes szlovák-magyar alakulatokból mintegy tízezer fős sereget szedett össze. Ezzel akarták elejét venni annak, hogy az Ali budai pasa, valamint Szulejmán szultán sógora, Kara Ahmed vezette török sereg sikeres ostromot tudjon végrehajtani. Ali budai pasa azonban

1552. augusztus 10-11-én azonban ezt a felmentő sereget Palástnál tőrbe csalta és megsemmisítette.

Von Teuffelt Konstantinápolyba hurcolták és miután nem váltották ki, kivégezték. Hasonló sors jutott a másik török sereget megtámadó Tót Mihály szegedi bíró akciójának is.

Szolnok 1552-ben Ortelius művében (Wikipédia)

Ali augusztus 24-től ostrom alá vette a szolnoki várat, és itt egyesült vele szeptember 2-án Kara Ahmed serege. A szolnoki váron hasonló erősítéseket kezdtek el, mint Egerben, ám az idő rövidsége és a kisebb anyagi forrás miatt ezek kevésbé bizonyultak hatékony intézkedéseknek.

Nyáry Lőrinc várkapitány emberei, főleg a külföldi zsoldosok, a szökés és a megadás mellett döntöttek, így szeptember 4-én a vár elesett.

Nyáry ötvenedmagával még megpróbált ellenállni, de elfogták és Konstantinápoylba hurcolták. Onnan azonban szerencsés módon megszökött, és bár utóbb hadbíróság elé állították, felmentették.

Eger ostromát alighanem mindenki ismeri. A védők nem futamodtak meg, hanem erejüket megfeszítve hősiesen kitartottak heteken keresztül. A falakon még a nők is harcoltak, ami abban a korban egyáltalán nem számított átlagosnak. A váron belül meg kellett küzdeni az árulással is, Hegedűs István hadnagyot kivégeztette érte Dobó István. De kemény, és a magyarországi hadszíntéren újnak számító döntést hozott akkor, amikor a vár ágyúit a saját falai ellen, a betörő ellenségre irányozta. A pszichológiai hadviselés részeként Bornemissza Gergely számos szerkezetet dolgozott ki és valósított meg, közöttük a híressé vált tűzkereket.

A törökverés gyümölcsei

A török sereg morálja az újabb és újabb sikertelen rohamok miatt gyorsan csökkent. A romló időjárási helyzet és a táborban felütő járvány is tizedelte a török sereget. Az utolsó rohamra a tiszteknek már fegyverrel kellett kényszeríteniük a katonákat. Végül 1552. október 17-én a török sereg sátort bontott és sietve elhagyta Egert. A málhája egy részét hátrahagyta, amit a védők osztottak szét egymás között.

Eger hős védőinek kitartása évtizedekig biztosította, hogy a vár keresztény kézen maradjon.

Emellett a sikeres védekezés más várak őrségének is példaként szolgált. Dobó István a győzelemnek köszönhetően jó ideig el tudta halasztani a fejére hozott halálos ítéletet. Védekezése jutalmául Erdély vajdája lett, és néhány évvel később egy még hosszabb ostromot is irányított: Szamosújvárt védte hónapokig az ellenséges erdélyi környezetben.

Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség “szétválasztása” egy török területtel végül nem sikerült, az elhúzódó török ostrom ezt a célját nem érte el. Viszont számos várat sikerrel foglalt el 1552-ben, ezek jócskán kiszélesítették a Hódoltságot és nehézzé tették a keresztény hadaknak, hogy felmentsék Buda várát.

Érdemes elolvasni495 éve történt: tíz tény, amit nem jól tudunk a mohácsi csatáról