Tíz protestáns magyar, akik nélkül másképpen festene az ország

Október 31-én ünnepeljük a reformáció napját. A hagyomány szerint ezen a napon szögezte ki Luther Márton téziseit a wittenbergi templom kapujába. A reformáció Magyarországon is gyökeret vert, és körülbelül egy évszázadon keresztül protestáns többségűvé vált az ország. Most tíz olyan magyar történelmi személyt szedtünk össze, akik nélkül másképpen nézne ki Magyarország.

A protestáns vallásszabadság hőse: Bocskai István

Bocskai István Bécsben és Prágában nevelkedett, politikai pályafutása első felében a Báthoryak szövetségese, valamint a Habsburg-orientáció hívei volt. A tizenötéves háború pénzügyi terhei alatt megroggyanó Habsburg-kormányzat azonban Bocskai birtokaira is szemet vetett. Noha eleinte nem akart harcba szállni, később több alkalommal győzelmet aratott a császári csapatok felett, Erdély fejedelmévé választották és hamarosan elfoglalta Magyarország jelentős részét is. Az 1606-ban aláírt bécsi békében biztosította a protestánsok vallásszabadságát és Erdély Habsburg megszállása évtizedekre lekerült a napirendről. Végrendeletében szorgalmazta Erdély önállóságának megőrzését. A vallásszabadságért folytatott küzdelmének köszönhetően került fel a genfi reformáció emlékművére. Alighanem másképpen nézne ki ma Magyarország, ha Bocskai nem jár sikerrel.

Bocskai István a genfi reformáció emlékművön (Wikipédia)

Az aranykor fejedelme: Bethlen Gábor

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nevéhez fűződik Erdély aranykora. Mielőtt a fejedelmi székbe került volna, Bethlen számos elődjét szolgálta, és elsősorban ügyes helyezkedése révén léptett előre. Az 1618-ban kitörő harmincéves háborúban a protestáns hatalmak oldalán harcolt a Habsburgok ellen. Váltakozó sikerrel folytatta küzdelmeit, de a Habsburgokkal megkötött békéiben végig sikerült biztosítania a protestánsok vallásszabadságát. Intézkedéseivel felvirágoztatta a fejedelemségét, gyulafehérvári udvarába számos tudóst fogadott be és ösztönözte a külföldi iparosok betelepülését is. A magyar diákok európai protestáns egyetemeken és főiskolákon való tanulmányait is támogatta. A virágzó Erdély nélkül alighanem a magyar kultúra és vele Magyarország is másképpen festene.

Bethlen Gábor tudósai körében (Wikipédia)

A Himnusz református írója: Kölcsey Ferenc

A Himnusz szerzője és a reformkor egyik kiemelkedő alakja református középnemesi családból származott. A Debreceni Református Kollégiumban tanult, így világlátására és politikai nézeteire egyaránt hatottak a protestáns eszmék. A Himnuszban megfogalmazódó világkép a 16-17. századi protestáns álláspont tükre. Eszerint Isten büntetésből küldte a magyarságra a tatárokat és a törököket, mivel meggyengültek a hitükben. Amikor a Himnusz sorait olvassuk vagy énekeljük, akkor valójában egy protestáns magyarságképet teszünk a magunkévá. Kölcsey Ferenc és a reformátusok nélkül alighanem másképpen tekintenénk magunkra, magyarokra.

Kölcsey Ferenc Anton Einsle olajfestményén (Wikipédia)

Az evangélikus reformpolitikus: Kossuth Lajos

Az első protestáns, aki egész Magyarországot vezethette, alighanem Kossuth Lajos volt. Az 1848-as forradalom és szabadságharc meghatározó politikusa evangélikus köznemesi családból érkezett a politika színpadára. A reformkor csúcsának tekinthető áprilisi törvények Kossuth Lajos munkájának tekinthetők. Kevésbé ismert, hogy ezen törvények között ott volt a XX. törvénycikk, amely kimondta a katolikus, evangélikus, református, unitárius és görögkeleti felekezetek egyenjogúságát. Ez komoly előrelépést jelentett a protestánsoknak. Azon magyarok közé tartozik, akiknek külföldön is jelentős ismertsége van. Alighanem a reformkor és a forradalom is másképpen alakult volna, ha nem egy evangélikus politikus a vezetője.

Kossuth Lajos litográfián (Wikipédia)

Az evangélikus forradalmi költő: Petőfi Sándor

1848 másik meghatározó személyisége, Petőfi Sándor, szintén protestáns gyökerekkel bírt. Az evangélikus családból származó költő több evangélikus és református iskolának is a tanulója volt. (Bár a református Rómában,  Debrecenben ért “élményeit” utóbb keserű szívvel emlegette fel, mert nélkülözött a városban). Evangélikus mivolta utóbb elhalványult a történelmi emlékezetben, de nélküle alighanem másként nézett volna ki a magyar irodalom.

Orlay Petrich Soma – Petőfi Sándor Debrecenben (Wikipédia)

A legnagyobb protestáns költő: Arany János

Arany János szegény református családba született. Tehetségének köszönhetően a magyar irodalom egyik legjelesebb alakjává vált. A magyar történelmi gondolkodást máig meghatározó, meghatározó eposzteremtő (Toldi, Buda halála stb.) munkássága mellett jelentős fordítói tevékenységet is végzett. A Magyar Tudományos Akadémia titkárának majd főtitkárának választották. Arany János reformátusként kitörölhetetlen nyomot hagyott a magyar kultúrában.

Barabás Miklós – Arany János portréja (Wikipédia)

A dualizmus református miniszterelnöke: Tisza Kálmán

A református családból való Tisza Kálmán alacsony státuszban már a Batthyány-kormányban is dolgozott, a negyvennyolcas eszmékhez pedig sokáig hű maradt. Némi emigrációt követően Teleki László Határozati Pártjában találta meg a maga útját. Teleki azonban öngyilkos lett a döntő szavazás előtt. Néhány évvel később a Deák Ferenc által megkötött kiegyezéssel szemben megalkotta a bihari pontokat, amelyben Ausztria és Magyarország kapcsolatét lényegében a perszonálunióra korlátozta volna. Amikor a Deák Párt meggyengült, Tisza kihasználta az alkalmat, a korabeli mondás szerint “szögre akasztotta” a bihari pontokat, és új pártot alapított. A Szabadelvű Párt csaknem három évtizedig kormányozta az országot, ezen belül Tisza Kálmán 1875 és 1890 között töltötte be a kormányfői tisztséget, a második leghosszabb ideig a magyar történelemben. Miniszterelnöksége alatt lényegében kiépült a dualizmus rendszere és lehetővé tette a “boldog békeidők” fejlődését Magyarország számára, ami meghatározó időszaknak bizonyult a magyar történelemben.

Tisza Kálmán ismeretlen szerzőjű fotója (1870) (Wikipédia)

A református konszolidátor: Bethlen István

Az első világháború és a trianoni békét követően Magyarországot újjá kellett építeni. Ez a hatalmas munka Bethlen István nevéhez fűződik, aki az erdélyi református főnemesi családból származott. 1921 és 1931 között töltötte be a kormányfői tisztséget. A gazdaság helyreállítása, a belpolitika stabilizálása, Magyarország külföldi hatalmak általi elismerése, valamint a revízióra való törekvés jellemezte politikáját. A két világháború közötti Magyarország politikusai közül talán ő a legkevésbé megosztó figura, az ekkor felálló rendszer sikereit zömmel az ő nevéhez fűzik. Nélküle alighanem egy másféle Magyarország épült volna fel Trianon után.

Bethlen István Sopronban, a Hűségkapu 1928-as felavatásakor (Wikipédia)

A protestáns kormányzó: Horthy Miklós

A két világháború közötti időszak emblematikus figurája Horthy Miklós kormányzó volt. Az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjelesebb flottaparancsnoka. A háborút követően az antant nyomására kormányzóvá választották meg. Az 1920-as években, különösen Bethlen István miniszterelnök segítségével úrrá lett a kirobbanó válságokon, így IV. Károly visszatérési kísérletein is. (Egyes pletykák szerint épp protestáns mivolta akadályozta meg királlyá választását). A harmincas évek megváltozó gazdasági és külpolitikai viszonyai közepette azonban már nehezebben találta meg a kiutat, hiába kapott egyre komolyabb kormányzati jogköröket. A második világháborús vereségért és a holokausztért egyesek szerint komoly felelősség terheli, bár nem került a nürnbergi bíróság elé. Bárhogyan is értékeljük a tevékenységét, az tény, hogy Magyarország a református Horthy nélkül alighanem másképpen nézne ki ma.

Horthy Miklós az 1931-es Szent István napi körmeneten (Wikipédia)

A pálforduló protestáns miniszterelnök: Nagy Imre

Nagy Imre megítélése a korábbi évtizedekhez képest jelentősen megváltozott. Az 1956-os szerepe miatt kivégzett miniszterelnök előzőleg ugyanis hithű kommunista volt, belügyminiszterként majd élelmezésügyi miniszterként részt vett a kommunista rendszer kiépítésében és működtetésében. 1953-ban lett miniszterelnök, az ő nevéhez fűződik a Rákosi-féle diktatúra átmeneti enyhülése. Bár a családja református volt, és Nagy Imre hittanra is járt, továbbá még 1956 nyarán is a balatonlellei református lelkészhez jártak nyaralni, személyes vallásosságának nincs nyoma. Mégis bárhogyan is értékeljük a tevékenységét, nélküle 1956 és Magyarország története is másképpen alakult volna.

Nagy Imre miniszterelnök hazatérőben moszkvai útjáról 1953-ban (Wikipédia)