Az Esterházyak kismartoni birtokán jártunk

Az Esterházyak évszázadokon át alakították Magyarország történelmét. Politikusként, hadvezérként, diplomataként szereztek hírnevet, nagy vagyonuknak köszönhetően pedig gazdag műemlékeket, értéktárgy-gyűjteményeket, kincseket hagytak az utókorra.

Az Esterházy-kastély oldalnézetből, Fotó: Mayer Jácint

Kismarton történelme azonban nem az Esterházyakkal kezdődik. Írott forrásban 1264-ben „Capella Sancti Martini” néven egy Szent Márton tiszteletére szentelt kápolnával kapcsolatban említik először. A később használt Zabemortun, Zabamartum névalakok „Zaba” előneve arra enged következtetni, hogy a település már ebben az időszakban rendelkezett bizonyos szabadságjogokkal. 1371-ben kiépült a várost övező védőfal, Nagy Lajos királynak ez évben kelt oklevele szerint a település Szarvkő várának tartozéka, a Kanizsai család birtoka. 1388 és 1392 között ők építtettek várat a mai kastély helyén, amely a helység későbbi fejlődését is elősegítette. A hagyomány szerint lakói az erős falai miatt kezdték a várat, majd később a települést is „Eiserne” (azaz vasból való) néven hívni. Ebből alakult ki a város mai német neve: Eisenstadt. 1447 után többnyire Habsburg fennhatóság alá tartozik, melyet a Hunyadi Mátyás óta tartó határviták után 1647-től ismét a Magyar Királyság részének ismer el a király.

A kismartoni vár régi kapujának maradványa, Fotó: Mayer Jácint

A település fellendülése az 1622-es esztendőhöz köthető. 1622-ben Esterházy Miklós nádor (1583-1645) szerezte meg II. Ferdinándtól zálogba Kismarton várát és Fraknót a nikolsburgi békében Bethlen Gábornak átengedett munkácsi uradalomért cserébe.

Az eredendően késő-gótikus várkastélyt Esterházy Pál építteti át barokk palotává 1663 és 1672 között Filiberto Luchese és Carlo Martino Carlone olasz építész tervei szerint. A 18. század végén, a 19. század elején létesülnek a kastéllyal szemben álló, fogatoknak is helyt adó istállók és a hercegi főőrség épülete, a kastély új homlokzati részei, és feltöltésre kerül a várárok.

A kastély udvara, Fotó: Mayer Jácint

Egy kastély-jeggyel az összes kiállítást megnézhetjük, és ehhez magyar vezetés is rendelkezésünkre áll. Megtekinthetjük az Esterházyak fényűző dísztermeit, lakosztályait, pompás berendezési tárgyait. A látogatás része a pincerendszer, ami ma bormúzeumnak ad helyet és ahol találkozhatunk a régi vár alapfalaival, melyre az átépített kastély ma is nehezedik. A kastély 17. században létesített kápolnáját egyik fénypontjaként említi meg a turisták előtt az idegenvezetés, bemutatva a korabeli orgonát, amin Joseph Haydn egykoron rendszeresen játszott.

A Haydn-terem, Fotó: Mayer Jácint

Haydn, a világhírű zenész, a bécsi klasszicizmus első nagy mestere, a vonósnégyes “feltalálója” és az oratórium megújítója máig hatóan befolyásolta a zenetörténetet. Több mint 40 éven keresztül, 1761 és 1803 között szolgált udvari zenészként, karmesterként és zeneszerzőként az Esterházyak udvarában.

Az itt töltött időszakban Haydn operákat, szimfóniákat, vidám zenés színjátékokat és miséket is komponált, s karmesterként több mint ezer előadást jegyzett. Legnagyobb rajongója, mecénása Esterházy „Fényes” Miklós herceg volt. A kismartoni kastélyban róla elnevezett Haydn-terem kiváló akusztikája révén rendkívüli koncertélményeket nyújt, és évente ma is több mint száz koncertnek ad otthont. A Haydn explozív kiállítás a kastély nyári hűsölőjében, a Sala Terrenában mutatja be a művész munkásságát, magán és hivatalos dokumentumait, valamint a korszak hangszereit.

Érdemes elolvasniBemutatjuk a Muravidék épített örökségeit

A nagyjából 15000 lakosú kisváros különleges hangulatot áraszt. A főúri hajlék mellett érdemes a középkori városfallal ölelt belváros régi házai közt tenni egy kis sétát, megnézni a település nevét adó  Szent Márton-dómot lőréses tornyával, Haydn lakóházát vagy mauzóleumát, a kastélyparkot — az egykori barokk kertet, amelyet az 1800-as évek elején építettek át angol tájparkká — a felújított üvegházaival.

A kismartoni városfal, Fotó: Mayer Jácint

Kismarton ma Ausztria Burgenland tartományának székhelye. Gazdag műemlékeivel, történelmével az Őrvidék meghatározó szimbóluma, az ausztriai magyarság fontos jelképe.

Képgaléria