Öt törvénytelen gyermek a középkori magyar királyoktól

Orlai Petrich Soma - Zách Felícián merénylete (Wikipédia)

Nyugat-Európában a törvénytelen gyermek, különösen ha királyi vagy arisztokrata származású volt, könnyen befuthatott jeles karriert is. Magyarországon azonban jóval kevesebb királyi fattyúról van tudomásunk. Hogy ez annak a következménye-e, hogy kevesebb a forrásunk, vagy a törvénytelen gyermek inkább a közvélemény elől rejtendő volt, nem tudjuk. Különösen kevés törvénytelen gyermeket ismerünk magyar királyoktól, most ötöt mutatunk be közülük.

György: törvénytelen gyermek, akitől egy skót klán származik

Az Árpád-kor viszonyairól helyenként nagyon keveset tudunk. Törvénytelen gyermek szinte nem is fordul elő a forrásokban, egy kivétel még is akad.

Thuróczy János A magyarok krónikája című művében említést tett arról, hogy I. Andrástól egy törvénytelen gyermek is született.

Az édesanyját egy Marót faluból származó ágyasban jelölte meg. A krónika tudósításán kívül szinte semmilyen biztos információnk nincs arról, hogy György élete miként alakult és milyen szerepet töltött be a királyi udvarban. Spekulációk ugyan születtek arról, hogy I. András esetleg még ortodox rítus szerint megházasodott volna kijevi tartózkodása idején, és ebből a házasságából született volna György, de érdemi adatunk nincs.

I. András megkoronázása a Képes Krónikában (Wikipédia)

Azonban van egy skót legenda, a Drummond klán hagyományai szerint ugyanis egy törvénytelen gyermek a család első ismert tagja. A Yourick névre hallgató ős (ami a György névnek is megfeleltethető) fia Móricz csatlakozott Edgár angol herceghez, aki Magyarországról indult el visszafoglalni a trónját 1066-67-ben, miután a hastings-i csatában elesett Harold elfoglalta előle a trónt. Hódító Vilmossal azonban ő sem bírt, és Skóciába menekült.

Móricz szerencséjére testvérét a skót király vette el, amiért cserébe tetemes birtokokat kapott, így válhatott egy skót klán ősévé.

Bár az ismert kronológiának nem mond ellent, további források nélkül nehéz megmondani, hogy mi igaz ebből a legendából.

Borisz: törvénytelen gyermek a könyves királytól

Borisz herceg alighanem a legismertebb trónkövetelő az Árpád-ház széles családfájáról. Törvénytelen gyermek mivolta azonban egészen más tőről fakadt: édesanyját, Eufrozinát, Könyves Kálmán eltaszította, miután házasságtöréssel vádolta meg.

Borisz azonban magát mindig is az uralkodóház legitim tagjának tekintette.

1132-ben lengyel és kijevi segítséggel II. (Vak) Béla (1131 – 1141) ellen tört, akit viszont az osztrákok segítettek. A július 22-én vívott Sajó menti csata előtt Béla egy gyűlésen meggyilkoltatta a feltételezett Borisz-párti főurakat, nehogy elárulják. A drasztikus módszer eredményesnek bizonyult, Borisz vereséget szenvedett és menekülnie kellett. Alighanem ekkor állt legközelebb a trón elnyeréséhez.

1145-ben a cseh király közvetítésével III. Konrád német császárhoz fordult, aki engedélyt adott neki, hogy a birodalom területén zsoldosokat toborozzon. 1146-ban a frissen toborzott seregével betört Magyarországra és elfoglalta Pozsony várát. II. Géza (1141 – 1162) azonban körülzárta a várat, majd lefizette Borisz zsoldosait és harc nélkül foglalta el az erősséget. Ezt követően pedig betört Ausztriába, és a Fischa-menti ütközetben a középkori magyar hadtörténet egyik legfényesebb győzelmét aratta az osztrák herceg felett.

II. Béla és felesége Ilona Aradon lemészároltatja Kálmán híveit a Képes Krónika ábrázolásán (Wikipédia)

Borisz 1147-ben csatlakozott a Magyarországon átvonuló keresztes hadhoz, II. Géza azonban megtudta, hogy VII. Lajos seregében rejtőzik. A francia király azonban megtagadta a kiadását, kezességet vállalt érte és végül baj nélkül a keresztes sereggel együtt elhagyta az országot. Ezt követően Bizánc szolgálatába állt, 1150-ben egy kisebb sereg élén betört a Temes folyó mentén, ám a királyi sereg megjelenésekor menekülnie kellett. Néhány évvel később egy határmenti csetepatéban vesztette életét. Fiai, Borisz Kalamannosz és István, nem tettek kísérletet a magyar trón megszerzésére.

Kálmán: törvénytelen gyermek Anjou Károlytól

I. Károly, (akit tévesen nevezünk még manapság is Károly Róbertnek) hosszú küzdelem után nyerte el a magyar trónt. Örököse azonban az első három feleségétől nem született, csak az 1320-ban elvett Piast Erzsébet szült neki fiúkat.

Eközben azonban házasságon kívüli kapcsolatából gyermeke született.

A pozsonyi és a dubnici krónika a Csepel-szigetet jelölte meg a törvénytelen gyermek születési helyének, ahol az édesanyja tartózkodott. Az 1317 körül született Kálmán a feltételezések szerint a Csák-nembeli Györke lányától származott és lehetett egy lánytestvére is. I. Károly gondoskodott a király fattyúról: XII. Benedek pápánál kijárta azt, hogy győri püspökké választhassák meg. A király két legyet ütött egy csapásra, egyrészt élete végéig vagyonnal látta el a gyermekét, másrészt egy szilárd hívét ültethette a püspöki székbe.

I. Károly 1342-es halála után azonban Kálmán helyzete megváltozott. Mint törvénytelen gyermek aligha számíthatott a királyi udvarban rendkívül befolyásos Piast Erzsébet anyakirályné szimpátiájára. Bár bátyját, I. (Nagy) Lajost elkísérte az 1350-es nápolyi hadjáratára, 1353-ban az esztergomi érsek őrizete alá helyeztél.

Hogy összeesküvést szőtt-e a király ellen, vagy csak politikai machináció áldozata lett, nem tudjuk.

A pápai vizsgálat mindenesetre elmarasztalta a püspököt, akit végül 1359-ben engedtek szabadon. Később viszont elnyerte a király és a pápa bocsánatát is. Még Nagy Lajos halála előtt, 1375-ben elhunyt.

Corvin János: a herceggé emelt törvénytelen gyermek

A középkori Magyarországon kétségtelenül Corvin János futotta be a legnagyobb karriert a törvénytelen gyermekek közül. Corvin János édesanyja Edelpöck Borbála, egy steini (korábban tévesen boroszlóinak gondolt) polgárlány és a magyar király viszonyából született. Házassága előtt Mátyás és Borbála együtt éltek Budán, amikor pedig bejelentették a király esküvőjét, Mátyás gazdag adománnyal bocsátotta el. Miután Mátyás számára világossá vált, hogy Aragóniai Beatrixtól nem születhet gyermeke, kiterjedt birtokadományok tömegét biztosította Corvin János számára, az ország báróit pedig feleskette fia öröklésére. Ezt azonban olyannyira nem érezhette biztosnak, hogy halála előtt nem sokkal alkut ajánlott a Habsburgoknak: ha elismerik Corvin János boszniai királyi címét, akkor támogatni fogja Habsburg Miksa magyar királyságát.

Baldassare Estense – A fiatal Corvin János (Wikipédia)

A Mátyás király halála után kirobbant örökösödési háborúban Corvin János esélyei 1490-ben a csontmezei csatában elszálltak. Bár a megbékélés fejében megígérték neki a bosnyák királyságot, végül ezt sem kapta meg. Kiterjedt birtokainak egy részét megőrizte, cserébe Ulászló királyságának elismeréséért. A déli végeken sokáig kitartóan küzdött a törökök ellen, ám közben a Szapolyaiak ellen is vívott egy belháborút. A tetemes kiadások azonban folyamatosan apasztották az apjától örökölt vagyon. Végül 1504-ben kihalt, egy évvel később pedig, kiskorú fia halálával kihalt férfiágon Hunyadi Mátyás dinasztiája.

Wass János: lantos törvénytelen gyermek Lajos királytól

A mohácsi vész során elhunyt II. Lajos magyar király kevés nyomot hagyott a magyar történelemben. Meglepő módon azonban tőle jól dokumentálhatóan született egy törvénytelen gyermek. Wass János, vagy ahogy a foglalkozásából nevezik, Lantos János 1521 körül látta meg a napvilágot. Édesanyja, Wass Angelitha a magyar királyné udvartartásában szolgált.

Feltételezhetően az ifjú II. Lajost ő vezette be a szexuális életbe.

Lantos János életéről úgy értesülünk, hogy a Habsburgok kötelességüknek tekintették, hogy a királyi fattyút támogassák, amikor pedig Wass János vagyonára mások rá akarták tenni a kezüket, királyi oklevéllel védték meg.

A fennmaradt források alapján János hercegnek nevezte magát, bár ezt a címet soha senki nem ismerte el. Sőt, a kortársak elmebetegnek tekintették őt, vélhetően valamilyen mentális zavarban szenvedett. Ez azonban nem akadályozta meg, hogy családot alapítson, így a magyarországi Jagellók vérvonala tulajdonképpen az ő ágán továbböröklődött.