Bekeményít az Európai Unió, fegyverkezne és megszilárdítaná globális függetlenségét

Az orosz-ukrán háborúra válaszul a képviselők a Versailles-i Nyilatkozat gyorsabb végrehajtását kérik az EU kül-, biztonság- és védelmi politikájának fokozatos megváltoztatásával.

Az EU-tagállamoknak és Josep Borrell külpolitikai főbiztosnak szóló, csütörtökön elfogadott ajánláscsomagban a külügyi bizottság EP-képviselői a mélyreható és hosszan tartó geopolitikai helyzetre támaszkodva fogalmazták meg elképzeléseiket az EU kül-, biztonság- és védelempolitikájának jövőjéről. Az EU eltökéltségére és egységére építve a képviselők valódi előrelépést követelnek az EU állam- és kormányfői által nemrégiben elfogadott ütemterv végrehajtásában, a Versailles-i Nyilatkozatban és az Európai Tanács március 24–25-i következtetéseiben foglaltak szerint.

Az ajánlásokat 59 igen, 10 nem, 6 tartózkodás mellett fogadták el.

Míg az EP-képviselők megjegyzik, hogy Ukrajna orosz inváziója az EU kül-, biztonság- és védelmi politikája alapját képező globális multilaterális rend alapjait fenyegeti, az EP-képviselők a hasonló gondolkodású partnerekkel, különösen a transzatlanti NATO-szövetségesekkel való megerősített uniós együttműködést szorgalmazzák szerte a világon.

Erre azért van szükség, hogy a lehető legerősebb egység épüljön ki a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelmében.

Az ilyen együttműködés kiegészítéseként a tagok szerint az EU stratégiai autonómiájának és az EU kül-, biztonság- és védelmi politikájának is átfogó céljainak kell lennie. Ez az autonómia kulcsfontosságú ahhoz, hogy szükség esetén egyedül és amikor lehetséges, a partnerekkel együtt tudjunk fellépni a nemzetközi színtéren.

Az autonómia kiépítéséhez kulcsfontosságúak a megerősített európai védelmi rendszerbe történő sürgős beruházások és hiteles katonai képességek fejlesztése, a gazdasági kényszer ellensúlyozása és az EU számára stratégiai jelentőségű egyéb célok biztosítása, beleértve az élelmezés-szuverenitást és a csökkentett energiafüggőséget.

A világpolitikában betöltött szerepének megszilárdításához az EU-nak ambiciózusnak kell lennie a védelem területén és működőképessé kell tennie a javasolt gyorstelepítési kapacitást – mondják a képviselők. Ezen túlmenően az Európai Uniónak többet kell tennie a megváltozott biztonsági környezethez való alkalmazkodás érdekében, többek között a kiber- és hibrid támadások elleni védekezés megerősítésével, a Tanácsban minősített többségi szavazás bevezetésével, hogy megkönnyítsen bizonyos külpolitikai döntéseket, beleértve a személyes döntéseket is. Szankciórendszereket kell kialakítani és gyors előrelépést kell elérni az EU védelmi uniójának létrehozásában.

Az ajánlások arra is felszólítják az EU-t, hogy haladéktalanul biztosítson fegyvereket Ukrajnának az ország hatóságai által kifejezett szükségletekkel összhangban, nevezetesen az Európai Békeprogramon keresztül. Ezenkívül a képviselők azt szeretnék, ha Ukrajna EU-tagjelölti státuszt kapna, ami egyértelmű politikai jelzés az ukrán néppel való szolidaritás mellett.

Végül támogatják az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök kivizsgálását is, többek között egy különleges ENSZ-törvényszék felállításával.

David McAllister szerint „Ez az ajánlás stratégiai perspektívát vázol fel az ukrajnai szörnyű eseményeket követő példátlan kihívásokkal kapcsolatban. Európai Unióként határozott lépéseket kell tennünk 2022-ben kül-, biztonság- és védelmi politikánk megerősítése érdekében, amint azt az EU államfőinek Versailles-i Nyilatkozata nemrég kimondta. A 21. század kihívásai több, és nem kevesebb uniós fellépést követelnek a globális színtéren és több, nem kevesebb többoldalú kormányzást és szabályokon alapuló együttműködést igényelnek. Valódi politikai akaratra van szükségünk ahhoz, hogy valódi előrelépést tegyünk ezen új szint elérése érdekében. Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja egyben támadás az európai béke és biztonsági architektúra ellen is. Fel kell gyorsítanunk erőfeszítéseinket közös kül-, biztonság- és védelmi politikánk javítására.”

„Oroszország Ukrajna elleni agressziójának kapcsán szembe kell néznünk a tényekkel: Európa biztonsága veszélyben van, most egy új geopolitikai korszakba léptünk. Ebben az összefüggésben mindenekelőtt gyorsabban kell katonai felszerelést szállítanunk Ukrajna hatékonyabb támogatása érdekében. Ezen túlmenően most kell felépítenünk az európai védelmet – most vagy soha. Megvan a keret, a stratégiai iránytű és gyorsan kell cselekednünk a gyorsreagálású képesség megteremtésével, a kölcsönös védelmünk erősítésével, a katonai mobilitás felgyorsításával, a közös védelmi projektekre, például az Európai Védelmi Alapra, az Európai Békeprogramra fordított költségvetés növelésével. A mi és kontinensünk biztonsága a tét” – mondta Nathalie Loiseau társelőadó, a Biztonsági és Védelmi Albizottság elnöke.

Az ajánlásokat most jóváhagyásra benyújtják az Európai Parlamenthez, mely várhatóan júniusban szavaz majd az előterjesztésről.