Svédország és Finnország várható NATO-tagságra irányuló pályázata “nem jelent fenyegetést” Oroszországra nézve, de “válaszlépéseket válthat ki” – mondta Vlagyimir Putyin elnök hétfőn a volt szovjet szövetségesek csúcstalálkozóján.
Ahogy ma megírtuk, a két északi ország történelmi lépéseket tett az Egyesült Államok által vezette katonai blokkhoz való csatlakozás felé Oroszország ukrajnai inváziója után, arra hivatkozva, hogy garantálni kell biztonságukat a félő orosz agresszióval szemben. Részletek: Putyin ezt is elérte: 73 év után csatlakoznak a finnek és a svédek a NATO-hoz
A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) moszkvai csúcstalálkozóján Putyin azt mondta, hogy bár Oroszországnak “nincsenek problémái” egyik országgal sem, a NATO katonai infrastruktúrájának a területükön történő kiterjesztése “válaszlépéseket válthat ki”.
“Hogy ez milyen válasz lesz, azt az ellenünk keletkező fenyegetések függvényében fogjuk eldönteni”
– figyelmeztetett Putyin.
Putyin megjegyezte, hogy a NATO “expanziós politikája”, amely a szövetséget “a tervezett földrajzi határok túllépésére” késztette, indokolja, hogy a Kreml szorosan figyelemmel kísérje a helyzetet, írja a The Moscow Times.
A NATO szerepét a KBSZSZ által kiadott közös nyilatkozatban is kiemelték.
“Felismerve felelősségünket az eurázsiai térség tartós békéjének biztosításáért, hangsúlyozzuk a kontinensen tapasztalható feszültségek de-eszkalálásának fontosságát, és megerősítjük a NATO-val való gyakorlati együttműködésre való készségünket” – áll a nyilatkozatban.
Az Oroszország vezette katonai szövetség megalakulásának 30. évfordulójával egybeeső hétfői csúcstalálkozóra a KBSZSZ-tag Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán vezetői Moszkvában gyűltek össze.
A csúcstalálkozó egyik televíziós közvetítésében Putyin azt is javasolta, hogy a Független Államok Közössége (FÁK) kapjon állandó megfigyelői státuszt a KBSZSZ-ban. A FÁK-szövetség a KBSZSZ valamennyi tagállamát, valamint Azerbajdzsánt, Moldovát és Üzbegisztánt foglalja magában.
A három évtizedes fennállása ellenére a KBSZSZ idén januárban hajtotta végre első nagyszabású “békefenntartó misszióját”, amikor Kaszim-Jomart Tokajev kazah elnök katonai segítséget kért a kormányellenes zavargások hullámának elfojtásához.
A NATO-nak nem kellene illúziókat táplálnia azzal kapcsolatban, hogy Oroszország egyszerűen beletörődik Svédországnak és Finnországnak a blokkhoz történő csatlakozásába – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak hétfőn Moszkvában.
“Az, hogy Svédország, és Finnország biztonsága nem fog megerősödni a döntés következtében, számunkra teljesen nyilvánvaló”
– mondta.
“Az pedig, hogy milyen formában fogunk gondoskodni biztonságunkról a NATO általános konfigurációjának megváltoztatása után, külön kérdés. Ez attól függ, hogy a gyakorlatban mi lesz a következménye Finnország és Svédország várható csatlakozásának az Észak-atlanti Szövetséghez. Ne legyenek illúziók Brüsszelben, Washingtonban és más NATO-fővárosokban, hogy ebbe egyszerűen beletörődünk!”
– tette hozzá.
Figyelmeztetett, hogy a svéd és a finn NATO-csatlakozásnak következményei lesznek.
“A katonai feszültség általános szintje növekedni fog, ezért a kiszámíthatóság csökken majd ezen a területen. Kár, hogy a józan észt felváltják valamiféle képzelgéssel arról, hogy mit kellene tenni a kialakult helyzetben. Ez újabb súlyos hiba, amelynek messzemenő következményei lesznek. De mit tehetünk, ha ma ilyen szinten állnak azok, akik az érintett országokban politikai döntéseket hoznak?”
– tette fel a kérdést a diplomata.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt hangoztatta, hogy a Kreml aggódik Finnország és Svédország NATO-csatlakozási döntése miatt, és Oroszország biztonsága szempontjából, amelyet feltétlenül szavatolni fog, alaposan elemezni fogja a két skandináv ország belépésének lehetséges következményeit.
“Nem gondoljuk, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozása bármi módon is erősíteni és javítani fogja a biztonsági struktúrát kontinensünkön” – mondta Peszkov.
Az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban rámutatott, hogy Oroszországnak sem Finnországgal, sem Svédországgal nincs területi vitája, ugyanakkor ha Ukrajna “potenciálisan NATO-taggá válna, akkor Oroszországnak területi vitája lenne egy olyan állammal, amely tagja a szövetségnek, ami hatalmas, óriási kockázatokat hordoz az egész kontinens számára”.
Mint mondta, Moszkva fokozott figyelemmel fogja kísérni a fejleményeket. Jelezte, hogy a Kreml felfigyelt azokra a svéd nyilatkozatokra, amelyek szerint Svédország még a szövetségi tagság feltételei mellett sem fog külföldi katonai bázisokat vagy fegyverrendszereket befogadni.
Cookie | Duration | Description |
---|---|---|
cookielawinfo-checbox-analytics | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics". |
cookielawinfo-checbox-functional | 11 months | The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional". |
cookielawinfo-checbox-others | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary". |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance". |
viewed_cookie_policy | 11 months | The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data. |