Mennyi az ideális alvásidő harmincas éveink végétől?

A Nature Ageing szaklapban április végén megjelent kínai-angol tanulmány a napi ideális alvásmennyiséget vizsgálta középkorú, illetve idős felnőttek körében.

Fontos az ideális alvásidő vizsgálata

A szerzők megjegyezték, hogy az alvás időtartama, valamint a pszichiátriai rendellenességek és a demencia különböző típusai szorosan összefüggenek idősebb felnőtteknél. Azonban a mögöttes genetikai mechanizmusok és az agy szerkezeti változásai ismeretlenek.

Az alvás kritikus szerepet tölt be a mentális egészség fenntartásában, ideértve az emlékek megszilárdítását és az érzelmek feldolgozását. Az alvás időtartamának változását számos betegséggel és pszichiátriai rendellenességgel hozták összefüggésbe, beleértve a szív-agyi érrendszeri betegségeket és a demenciát. Az éjszakánkénti 4-5 óránál rövidebb alvási időtartamot korábbi kutatások magasabb halálozási aránnyal hozták összefüggésbe. Úgy tűnik továbbá, hogy a hosszabb alvási időtartam a demencia lehetséges markere.

A kutatás az Egyesült Királyságban zajlott

A tanulmányhoz a Biobank adatait használták fel a kutatók. Elsősorban európai származású, 38–73 éves, 94 %-ban fehér felnőttek adatait elemezték. A szerzők nemlineáris összefüggést azonosítottunk az alvás, a genetikai és kognitív tényezők, valamint az agy szerkezete között.

Az eredmények tükrében középkorú felnőttek és idősek esetén a 7 órás alvásidő tűnik optimálisnak.

Az elemzés kimutatta, hogy mind az elégtelen, mind a túlzott alvási időtartam szignifikánsan összefügg a szellemi hanyatlással. A kutatók megjegyezték mindez azt jelzi, hogy bizonyos genetikai mechanizmusok és az agy szerkezetének változásai állhatnak az alvás időtartama, valamint a szellemi működése és a mentális egészség közötti nemlineáris kapcsolat hátterében.

A kutatás során számos faktort vettek figyelembe

A tanulmány magában foglalta:

a genetikát,
az alvás időtartamát,
az agy szerkezetét,
a szellemi működést
és a mentális egészséget.

A kutatók először a genetikát és az agy szerkezetét vették figyelembe, hogy feltárják az alvás időtartama, a mentális egészség és a szellemi működés közötti nemlineáris összefüggést.

Az ezt követő elemzés eredménye alátámasztotta a kutatók feltételezését. Mind az elégtelen, mind pedig a túlzott alvási időtartam összefüggésbe hozható középkorú és idősebb felnőttek esetén a károsodott szellemi teljesítménnyel.

Az elemzések továbbá arra utalnak, hogy az alvás genetikai tényezői az agy szerkezetén keresztül hozzájárulhatnak például a depressziós tünetekhez vagy a kognitív képességekhez.