Ez történik a szíveddel, ha edzel

A szív izomzata teljesen egyedi és eltér a vázizomtól, valamint belső szerveink izmaitól is. De vajon ugyanúgy fejleszthető ez is? Az izomrostok a vázizomban edzés hatására erősödnek, nagyobbodnak, de mi a helyzet a szívizommal? 

A vér

A nyirokkeringés mellett a másik a kicsit közismertebb folyadékrendszer szervezetünkben a vérkeringés, melynek elsődleges feladata az anyagszállítás. Egy átlagos felnőtt férfi szervezete 5-5,5 liter vért tartalmaz.  A vér által kerülnek a tápanyagok a felszívódási helyükre akárcsak a hormonok, gázok és egyéb nélkülözhetetlen anyagok. Mindezek mellett a hőszállítás is igen fontos feladata, hiszen a vér képes testünk minden pontját egyenletes hőmérsékleten tartani. A vérkeringés egy tényleges keringési rendszer, hiszen önmagába visszatérő áramlás melynek középpontjában a szív áll. A szív a vért egy csőrendszeren keresztül pumpálja az erekbe, melyek egész testünket behálózzák. Mint minden, ez is ingerlés hatására lép működésbe, szabályozását a vegetatív idegrendszer végzi.

Sport és vérnyomás

Sporttevékenység alatt a vérnyomás értéke nagyban változik. A vérnyomás a vér, erek falára kifejtett nyomása és a hétköznapokban az artériást nyomást vizsgálják, melynek van egy alsó és egy felső értéke. A sportolás más és más formáiban különböző a nyomás értéke. Állóképességi sportoknál a nyomás fokozatosan következik be, ami nem jelent hirtelen terhelést az érfalra, és csak a felső érték változik látványosan. Erősportok esetén a nyomás hirtelen jön létre egy nagy megmozgatott súly hatására, és ilyenkor mindkét érték drasztikusan emelkedik, komolyabb terhelést jelentve az érfal számára.

A szív  változásai

Alakbeli változások

Edzés hatására a szív komoly alakbeli és működésbeli egészséges változásokon megy át. Ennek célja, hogy nagyobb hatékonysággal és kapacitással működjön ez a fáradhatatlan motor a szegycsontunk mögött. Izomzatunk edzés hatására hónapok, és évek kemény munkája hatására mutat komoly tényleges fejlődést, és ha abbahagyjuk az edzést lassan, de biztosan visszafejlődik és nincs ez másképp a szívizomzatnál sem. A választott mozgásformától és sportágtól függ, hogy szívünk milyen változásokon megy át. Ezek persze minden esetben pozitívak.

Egy állóképességi sportoló pl. hosszútávfutó, triatlonista szívének kamrái a több éve tartó edzés hatására tágabbá válnak és faluk megvastagszik, azonban egy erősportoló szívének kamrái kevésbé tágulnak, viszont sokkal vastagabb falak jönnek létre. Ezek az eltérések a különböző vérnyomás változásokban keresendők. 

Működésbeli változások

Ezen kívül, ami érdekesebb és talán fontosabb is, azok a működésbeli változások. Egyszerű tesztekkel és mérésekkel vizsgálják a szív edzettségi állapotát. Az egyik ilyen vizsgálat a pulzusszám, ami a szív percenkénti összehúzódásainak a számát jelenti. A pulzustérfogat mutatja meg, hogy egy összehúzódás alatt mennyi vér lökődik ki a bal kamrából. A perctérfogat az előbbi két adat szorzata. Ha a szív működését és fejlettségét akarják vizsgálni meg kell nézni a nyugalmi pulzust, ami a nap bármely szakaszában mérhető, de fontos, hogy másfél-két óra minimum el kell teljen az utolsó fizikai aktivitás után, valamint érzelmi állapotának is nyugodtnak kell lennie. Ezután vizsgálják terhelés alatt a szívet. Ellenőrzik a pulzust és összehasonlítják egy edzetlen ember szívének értékeivel. Az eredmények minden esetben komoly eltéréseket mutatnak edzett, és nem edzett ember szíve között. 

Ha edzett a szív

A fent említett 3 fontos érték bizonyítja, hogy sokkal nagyobb teljesítményt ad le egy edzett szív és jobban bírja a terhelést. Nyugalomban az edzett szív az alacsonyabb nyugalmi pulzus miatt kisebb perctérfogattal dolgozik.

Ez nem azt jelenti, hogy kevesebb vért, ezáltal kevesebb oxigént kap a szervezet, hanem azt, hogy kevesebb vérből is megoldja ugyanazt, amit egy edzetlen ember szíve több vérből. Mindez hatékonyabb pihenést és jobb regenerálódást eredményez.

Terhelés alatt a maximális pulzus sokszor nem mutatott jelentős különbséget, azonban jóval erősebb összehúzódásokat produkál egy edzett szív.

• Ez is érdekes lehet: Mi is az izomláz?

A gyermekkori sport fontossága

A keringési rendszer fejlesztése gyermekkorban a leghatékonyabb ezért nem érdemes ezt az időszakot kihagyni, hogy egy jó edzettségi alapot adjunk a szívnek.

Ebben az időszakban (6-14 év) lehet letenni az edzett szív alapjait, ami meghatározó lesz a későbbiekben. Ha ebben a korban elhanyagoljuk az állóképesség fejlesztését és a szív edzését, később már ez a lemaradás nem hozható be.

Maximális terhelés alatt, ami ebben a korban sokszor előfordul főleg ha a gyermek élsportoló, a vázizomzat vérellátása huszonötszörösére nőhet, a szív vérellátása pedig négyszeresére. Ugyanakkor a belső szervek terhelés alatt kb. ötöd annyi vért kapnak csak, hiszen akkor nincs is túl nagy szükség azokra a szervekre ezért szállítódik a vér az izomzatba. 

Érdemes tehát nagy hangsúlyt fektetni az állóképesség fejlesztésére ebben a korban, később az erőedzések sem elhanyagolhatóak. Nem árt foglalkozni a szívünk egészségével, hogy ez a hihetetlen erős, aktív szerv minél tovább lássa el feladatát és tartsa életben szervezetünket. 

További érdekességekért, és életmód tanácsadásért keresd a WINTEAM csapatát!