Százezer kínai tartott egyszerre videokonferenciát a gazdasági károk enyhítése érdekében
A kínai kabinet szerdán több mint 100.000 résztvevővel tartott rendkívüli ülést az állami média szerint, miközben a legfelsőbb vezetők új intézkedéseket sürgettek az ország szigorú Covid-19-korlátozásai által sújtott gazdaság stabilizálására, közölte a CNN.
A kormány tulajdonában lévő Global Times jelentése szerint a megbeszélésen tartományi, városi és önkormányzati szintű tisztviselők vettek részt. Magas rangú kínai vezetők is jelen voltak, köztük Li Ko-Csiang miniszterelnök, aki sürgette a hatóságokat, hogy tegyenek lépéseket a munkahelyek megtartása és a munkanélküliség csökkentése érdekében.
A világ második legnagyobb gazdaságának több ágazata is megszenvedte a márciusi vírushullámot, ami számos nagyvárosban lezáró intézkedéseket hozott magával – különösen a pénzügyi központban, Sanghajban, ahol sokan egy hónapja nem tudták elhagyni otthonukat vagy környéküket.
Li elmondta, hogy a Global Times szerint a márciusban és áprilisban tapasztalt negatív gazdasági hatások bizonyos szempontból meghaladták a 2020-as gazdasági recesszió szintjét is. Több mutatót is említett, köztük a munkanélküliségi rátát, az alacsonyabb ipari termelést és a teherszállítás visszaesését.
A miniszterelnök az elmúlt hetekben egyre hangosabban beszélt a károkról, május elején „komplexnek és súlyosnak” nevezve a helyzetet – de a szerdai megjegyzések az eddigi legrosszabb képet festhetik.
A befektetési bankok csökkentik a kínai gazdaságra vonatkozó idei előrejelzéseiket. A hét elején az UBS 3 százalékra csökkentette egész éves GDP-növekedési előrejelzését Peking szigorú nulla-Covid-politikájából eredő kockázatokra hivatkozva, míg maga Kína 5,5 százalék körüli növekedésre számít idén. Tavaly 8,1 százalékos, 2020-ban pedig 2,3 százalékos volt a bővülés üteme, ami a legalacsonyabb szám az elmúlt évtizedekben.
A Xinhua kormányzati tulajdonú hírügynökség szerint a telekonferenciára az Állami Tanács hétfői vezetői ülése után került sor, ahol a hatóságok 33 új gazdasági intézkedést mutattak be, beleértve az adó-visszatérítés növelését, a kisvállalkozásoknak nyújtott hitelek kiterjesztését és a sürgősségi kölcsönök nyújtását a súlyosan érintett légiközlekedési ágazatnak.
A szerdai ülésen Li sürgette a kormányhivatalokat, hogy május végéig hajtsák végre ezt a 33 intézkedést. Az Állami Tanács csütörtöktől 12 tartományba küld munkacsoportokat, hogy felügyeljék ezeknek a direktíváknak a bevezetését.
A világjárvány során Kína igen szigorú politikát követett, amelynek célja a fertőzési lánc felszámolása volt megerősített határellenőrzés, kötelező karantén, tömeges tesztelés és azonnali lezárások segítségével.
Ezt a stratégiát azonban felülírta a rendkívül fertőző Omicron-változat, amely az év elején az ország egész területén elterjedt annak ellenére, hogy a hatóságok azonnal vesztegzár alá vontak számos körzetet és a tartományt.
Május közepéig több mint 30 város volt teljes vagy részleges lezárás alatt, ami országszerte 220 millió embert érintett. A technológiai termékektől a fogyasztási cikkekig ez több jelentős iparágak esetében drasztikusan visszavetette a keresletet és a kínálatot.
Bár a városok közül néhány azóta újra megnyílt, az utóhatások még mindig érezhetőek, a munkanélküliség pedig a legmagasabb szintre emelkedett a 2020 eleji koronavírus-járvány óta.
Sok vállalat kénytelen volt felfüggeszteni működését, köztük a Tesla és a Volkswagen is, illetve legutóbb az Airbnb, ami a múlt héten jelentette be, hogy kivonul a kínai tőzsdéről.
A válságnak még nincs vége, a hatóságok változatlanul küzdenek a vírus terjedésének megfékezésével, a legfelsőbb vezetők pedig továbbra is ragaszkodnak a zéró-Covid-elvhez.
Hétfőn az ország fővárosában, Pekingben – ahol az elmúlt hetekben szintén megszaporodtak az esetek – hét kerületet zártak le részlegesen, ami csaknem 14 millió lakost érint. A város két legnagyobb kerülete is ide tartozik, ahol az összes nem létfontosságú üzletet bezárták, mint a bevásárlóközpontok, az edzőtermek és szórakozóhelyek.
