Ez az egyetlen orosz bank, amit nem mer szankcionálni a Nyugat

Ukrajna sürgeti az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy szigorúbb szankciókat vezessenek be Oroszország egyik legnagyobb bankjával, a Gazprombankkal szemben, amely továbbra is szabadon működik szerte a világon, mivel központi szerepe van a gázkereskedelemben.

Az ukrán kormány szerint a bank, amit az orosz állami gázvállalat, a Gazprom kiszolgáltatására hoztak létre, segít a Kreml ukrajnai háborújának finanszírozásában.

„Az Egyesült Államoknak és Európának szankcionálnia kell a Gazprombankot, és nem csak azért, mert szerepet játszik abban, hogy növelje Oroszország bevételeit az energiaeladásokból, hanem azért is, mert közvetlenül részt vesz az orosz katonai, állami vállalatok és más intézmények támogatásában, amelyek felelősek az ukrajnai invázióért – mondta Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke az NBC Newsnak.

A Gazprombank, Oroszország harmadik legnagyobb bankja megmenekült azoktól a szigorú korlátozásoktól, melyekkel sok más orosz hitelintézet szembesül. Változatlanul felügyeli a dollárban és az euróban történő tranzakciókat, és továbbra is a nemzetközi SWIFT banki üzenetküldő rendszer része.

A Gazprombankkal szembeni szankciók szigorításának kérdése jól illusztrálja azt a dilemmát, amellyel a nyugati kormányok szembesülnek, akik megpróbálják megszorítani Oroszország gazdaságát az ukrajnai invázió miatt. Európa továbbra is nagymértékben támaszkodik az orosz földgázra, és a Gazprombankot használja a tranzakciók lebonyolításához. Nyugati tisztviselők és szakértők szerint a legtöbb európai kormány továbbra is vonakodik megbüntetni a bankot, mert azt kockáztatná, hogy ellenkező esetben teljesen leállítanák a szolgáltatást.

Ukrajna a szankciók kiterjesztését szeretné elérni, aminek érdekében megosztott néhány, az állítólagos orosz akciókkal kapcsolatos titkos dokumentumot az amerikai tisztviselőket.

Az ukrán titkosszolgálatok szerint a Gazprombank intézi legalább néhány, az ukrajnai invázióban részt vett orosz katona bérének kifizetését, valamint a háborúban elesettek családjainak is ők fizetnek.

Kijev szerint arra is vannak jelek, hogy a bank katonai felszerelések vásárlásában működik közre. Hírszerzési jelentések szerint egy esetben egy Kelet-Ukrajnában működő harckocsihadosztály orosz katonatisztje a Gazprombankot használta fel két drón vásárlásának megszervezésére.

A Biden-kormányzat nem kívánta kommentálni az ukrán titkosszolgálatok által küldött iratokat, mint ahogy a Gazprombank sem reagált a vádakra.

A Pénzügyminisztérium egyik tisztviselője elmondta, hogy a Biden-adminisztráció nyomon követi a Gazprombank tevékenységét, és nem zárta ki a bank elleni jövőbeni fellépést.

“Továbbra is figyelemmel kísérjük a Gazprombankot, hogy lássuk, üzletelnek-e szankcionált szervezetekkel” – mondta a hivatalnok.

Az Egyesült Államok pénzügyi szankcióinak célja, hogy „elvágják Oroszországot a bevételektől, amelyekre gazdaságuk fellendítéséhez és hadiipari komplexumának felépítéséhez van szükség”, és megbontsák az ország védelmi iparának ellátási láncait, „hogy megnehezítsék a projektek megvalósítását” – mondta a pénzügyminiszter.

Agathe Demarais, a francia pénzügyminisztérium egykori tisztviselője szerint Európa „trükkös helyzetbe” kerülne, ha a Gazprombankot kizárná a nemzetközi pénzügyi rendszerből.

„Az USA tudja, hogy ha a Gazprombankot amerikai szankciók alá vonná, az óriási problémákat okozna az EU-ban, mély recesszióba sodorná az eurózónát, és nagy szakadékot okozna az EU és az USA között az embargók tekintetében.” – mondta Demarais, az Economist Intelligence Unit globális előrejelzési igazgatója. Az amerikai kormány pedig nagyon szeretné elkerülni az összecsapást európai szövetségeseivel.

Egyes szankciós szakértők szerint a Gazprombank megpróbálhatja elkerülni azokat a kockázatos tranzakciókat, amelyek áthágják az amerikai vagy európai szabályozást, és veszélyeztethetik a földgázból származó létfontosságú bevételek Moszkvába csatornázását.

Bár Washington nem fagyasztotta be a bank eszközeit és nem blokkolta a dollártranzakciókat, a pénzügyminisztérium a múlt hónapban szankciókat vezetett be annak 27 vezetőjére.

Februárban az Egyesült Államok korlátozásokat vezetett be a Gazprombank igazgatósági tagjával, Szergej Szergejevics Ivanovval, egy orosz állami gyémántbányászati vállalat vezetőjével szemben. A pénzügyminisztérium szerint ő egyben Putyin közeli szövetségesének, egy magas rangú orosz kormánytisztviselőknek a fia.

2014-ben, miután Oroszország elfoglalta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet, az Egyesült Államok korlátozota magának a banknak aműködését is oly módon, hogy megtiltotta az amerikai pénzintézeteknek, hogy közép- vagy hosszú távú tervezett finanszírozást nyújtson a hitelezőknek.

Svájcban a pénzügyi hatóságok 2018-ban megtiltották a Gazprombank svájci leányvállalatának új magánügyfelek fogadását, arra hivatkozva, hogy a bank megsértette a pénzmosás elleni szabályokat, és nem ellenőrizte a tranzakciókat.

A FINMA, a svájci pénzügyi szabályozó hatóság azt mondta, hogy továbbra is figyelemmel kíséri a Gazprombank Switzerlandot, de nem kívánt részletekbe bocsátkozni.

„Megerősíthetjük, hogy szoros kapcsolatban állunk a helyi Gazprombankkal” – mondta Vinzenz Mathys szóvivő.

Tavaly Európa földgázának mintegy 45 százalékát Oroszországból szerezte be. Idén csökkentette az orosz importot, az EU pedig azt tűzte ki célul, hogy ez a mérséklés az év végéig elérje a korábbi szint kétharmadát.

A kontinens azonban továbbra is nagymértékben függ az orosz gáztól, és ezen a héten Moszkva visszafogta az Európába való földgázszállítást, ami arra készteti az országokat, hogy a téli időszakot szem előtt tartva takarékossági intézkedéseket vezessenek be.

Orosz tisztek szerint az ellátás csökkentése csupán karbantartási problémák miatt következett be, Németország azonban azzal vádolta a Kreml-et, hogy az energiát politikai fegyverként használja.

“A Gazprombankkal szembeni szankciók egyenlőek lennének az orosz gázra vonatkozó embargóval, ami most egyelőre nem szerepel a tervek között” – mondta Simone Tagliapietra, a Bruegel, az európai gazdasággal foglalkozó belgiumi agytröszt vezető munkatársa.

“Az EU-nak először végre kell hajtania az orosz olajra vonatkozó szankciókat, amely az év végén kezdődik.”

Az EU azt tervezi, hogy 2022 végére leállítja Oroszországból érkező olajimportjának 90 százalékát.

Érdemes elolvasniHarmadára esett vissza a németeknek szállított orosz gáz mennyisége, enyhe pánik Berlinben