Itt az aratás, de nem lesz hova rakni a búzát – egyre inkább fenyeget az éhínség
A háború miatt mintegy 22 millió tonna gabona ragadt Ukrajnában, ami egyre súlyosabb válságot jelent a búza, kukorica és a napraforgóolaj exportjának blokádja miatt „Európa kenyérkosaraként” ismert országban.
Az orosz invázió előtt Ukrajna havi 6-7 millió tonna gabonát értékesített külföldön, júniusban viszont már csak 2,2 millió tonna szállított az Ukrán Gabonaszövetség adatai szerint. Normális esetben gabonájának mintegy 30 százalékát Európába, 30 százalékát Észak-Afrikába, 40 százalékát pedig Ázsiába küldi – mondta Mikola Horbacsov, az egyesület vezetője.
Ukrajna fekete-tengeri kikötőinek orosz lezárása miatt a közelgő ukrajnai betakarítás sorsa kétséges. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint a háború számos fejlődő ország élelmiszerellátását veszélyezteti, és akár 181 millió embert is fenyegethet az éhezés veszélye.
Ukrajnában emiatt sok gazdálkodó csődbe mehet. A függetlenség 1991-es elnyerése óta a legnehezebb helyzettel néznek szembe – mondta Horbacsov.
Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy országa az ENSZ-szel, Ukrajnával és Oroszországgal együttműködve keres biztonságos folyosókat a Fekete-tengeren a termények szállításához.
Az ukrán export mintegy 30 százaléka jelenleg három délnyugat-ukrajnai dunai kikötőn keresztül folyik, ám ez nem túl hatékony megoldás és semmiképp nem tartható fenn hosszú távon.
Az ország továbbá 12 határátkelőn keresztül próbál meg teherautók segtségével gabonát szállítani az európai országokba, ám ez a módszer is túl lassú, és Európa infrastruktúrája nem képes ekkora mennyiségű szállítmányt felvenni – mondta Horbacsov.
„Lehetetlen egy év alatt ilyen méretű infrastruktúrát kiépíteni” – nyilatkozta az AP-nek.
Az orosz invázió a szállítási költségeket is megemelte. Az idén betakarított árpának a legközelebbi román kikötőbe, Constancába szállításának ára most 160-180 dollár tonnánként, szemben a korábbi 40-45 dollárral. Ugyanakkor egy gazda, aki árpát ad el egy kereskedőnek, kevesebb mint 100 dollárt kap tonnánként.
„A legtöbb gazdálkodó azt kockáztatja, hogy hamarosan csődbe kerül. De nincs más lehetőség, mint olcsóbban eladni a gabonát” – mondta Horbacsov.
Az aratás kezdetekor még nem teltek be az ország tárhelyei, de hamarosan ez a pont is elérkezhet.
Horbacsov szerint Ukrajna mintegy 65-67 millió tonna kereskedelmi gabonatároló kapacitással rendelkezik, bár ennek 20 százaléka az oroszok által megszállt területeken található. A gazdálkodók maguk is 20-25 millió tonnát tudnak raktározni, de ezeknek is egy része az oroszok által ellenőrzött régiókban van.
Szeptember végére, amikor megkezdődik a kukorica- és napraforgómag betakarítása, Ukrajnában tárolókapacitás-hiány lesz.
A FAO a közelmúltban bejelentett egy 17 millió dolláros projektet a tárolási hiány kezelésére. James Heneghan, a Gro Intelligence globális klíma- és mezőgazdasági adatelemző cég alelnöke megjegyezte, hogy az egyik átmeneti megoldás az lehet, hogy a gazdálkodókat ideiglenesen silózsákokkal látják el.
Ukrajnában tavaly rekordméretű gabonatermés volt, 107 millió tonnát arattak, ám Horbacsov becslése szerint idén a legjobb esetben is csak 70 millió tonna gabonát takarítanak majd be a gazdák.
„A kikötők megnyitásán kívül nem látok megoldást az ukrán mezőgazdászok túlélésére” – mondta.
“És ha ők nem élik túl, nem fogjuk tudni etetni az afrikai országokat.”
