Fura módszerekkel próbálnak katonákat toborozni az oroszok
Mint azt mi is megírtuk, Oroszország egyre inkább kezd kifogyni az élőerőből, olyannyira, hogy már a börtönökben raboskodó elítélteknek is katonai karriert kínálnak. Ám úgy tűnik, hogy nem ez az egyetlen, meglehetősen unortodox módja az állomány feltöltésének.
Miközben Oroszország továbbra is komoly veszteségeket szenved Ukrajna inváziója során, a Kreml változatlanul ódzkodik a teljes mozgósítás elrendelésétől. Teszi ezt annak ellenére, hogy a jelentések alapján több száz, egyesek szerint több ezer orosz katona nem hajlandó harcolni, és megpróbál kilépni a hadseregből.
„Hatalmas a háborús övezetet elhagyni vágyók száma – olyanok is otthagynák a harcteret, akik hosszú ideje szolgálnak, de olyanok is, akik nemrégiben írták alá a szerződést” – mondta Alekszej Tabalov ügyvéd, aki a Conscript’s School jogsegélycsoportot vezeti.
A szervezethez özönlenek a kérések olyan férfiaktól, akik fel akarják bontani a hadsereggel kötött megállapodásukat, „és személy szerint az a benyomásom, hogy mindenki, aki teheti, menekülne” – tette hozzá Tabalov..
“A védelmi minisztérium pedig mélyre ás, hogy megtalálja azokat, akiket rá tud venni a szolgálatra.”
Bár az állami hadászati csúcsszerv tagadja, hogy bármiféle „mozgósítási tevékenység” történne, a hatóságok a jelek szerint mindent megtesznek a besorozás támogatása érdekében. Különböző régiókban óriásplakátokon és tömegközlekedési eszközökön helyeznek el hirdetéseket arra buzdítva a férfiakat, hogy csatlakozzanak a hivatásos hadsereghez. Néhány városban mobil toborzóközpontokat is létrehoztak, alkalomadtán egészen meglepő helyszínen, mint például egy szibériai félmaratoni futóverseny.
A regionális közigazgatások „önkéntes zászlóaljakat” állítanak fel, amelyeket az állami televízió népszerűsít. A Kommersant című üzleti napilap legalább 40 ilyen szervezetet számolt össze 20 régióban, és a tisztviselők 2.150 dollártól közel 5.500 dollárig terjedő havi fizetést és pluszjuttatásokat ígértek az önkénteseknek.
Az AP az álláskereső weboldalakon több ezer nyitott pozíciót talált különböző katonai szakemberek számára.
A brit hadsereg a héten közölte, hogy Oroszország az említett „önkéntes zászlóaljakból” 3. hadsereg néven egy nagy, új, szárazföldi haderőt hozott létre, amelybe 50 év alatti férfiakat keres. Ehhez feltételként jelölték meg a középiskolai végzettséget igényel, a fizetést pedig „jövedelmezőként” jellemezték.
A média azonban hírt adott olyan panaszokról, hogy egyesek nem kapják meg az ígért juttatásokat, ám ezeket a jelentéseket természetszerűleg igen nehéz ellenőrizni.
Augusztus elején Tabalov elmondta, hogy több jogi segítségkérést is kaptak a tartalékosoktól, akiket arra utasítottak, hogy vegyenek részt egy két hónapos kiképzésen az ukrán határ közelében.
Az elmúlt hetekben hét régióban folyt a foglyok toborzása – mondta Vlagyimir Oseckin, a Gulagu.net rabjogi csoport alapítója, olyan fogvatartottakra és azok hozzátartozóikra hivatkozva, akik felvették a kapcsolatot a szervezettel.
Oroszország nem először folyamodik ehhez a taktikához – a Szovjetunió a második világháború alatt is hozott létre úgynevezett „fogolyzászlóaljakatat”. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az ukránok sem utasítják el ezt az utat. A háború elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amnesztiát ígért a bebörtönzött katonai veteránoknak, ha önként jelentkeznek a harcra, bár ennek megvalósításáról azóta sem hallani semmit.
Már tavasszal jelentek meg hírek arról, hogy egyes katonák megtagadták a harcot Ukrajnában, de a jogvédő szervezetek és jogászok szerint a múlt hónapban megugrott a visszautasítások száma.
Július közepén a Szabad Burjátföld Alapítvány arról számolt be, hogy mintegy 150 férfi bonthatta fel szerződését a védelmi minisztériummal, és tért vissza Ukrajnából Burjátországba, a Mongóliával határos kelet-szibériai régióba.
Alexandra Garmazhapova, a szervezet vezetője arról számolt be, hogy a parancsnokok összetépték a felmondási nyilatkozatokat, és vádemeléssel fenyegették a katonákat. Július végén az alapítvány azt közölte, hogy eddig több száz megkeresés érkezett feléjük.
„Minden nap kapok ilyen üzeneteket” – mondta Garmazhapova.
Tabalov szerint egyes katonák arra panaszkodnak, hogy megtévesztették őket, nem mondták el nekik, hogy Ukrajnába vezénylik a csapatokat, így nem számítottak arra, hogy háborús övezetbe kerülnek, míg mások kimerültek, képtelenek folytatni a harcot.
Michael Kofman katonai elemző szerint Oroszország továbbra is problémákkal küzd majd a harcot megtagadó katonák miatt, de nem szabad alábecsülni Moszkva azon képességét, hogy „félinformációkkal összezavarja az embereket”.
“Sokan lesznek, akik felmondanak, vagy alapvetően nem is akarnak harcolni” – mondta Kofman, a virginiai székhelyű Center for Naval Analysis intézetben található Oroszországi Tanulmányi Program igazgatója.
„Az oroszok sok olyan intézkedést alkalmaznak annak érdekében, hogy fenntartsák a fegyelmet, de végső soron nem sok mindent tehetnek.”
