Az EU közbenjárásával ugyan, de megegyezett Szerbia és Koszovó

Szerbia és Koszovó rendezte az állampolgárok határátlépésével kapcsolatos etnikai vitát – közölte az Al Jazeera Josep Borrellre, az Európai Unió külpolitikai főképviselőjére hivatkozva.

„Megegyeztünk” – írta Borrell szombati Twitter-üzenetében.

„Az EU által elősegített párbeszéd keretében Szerbia beleegyezett abba, hogy eltörli a koszovói személyazonosító okmányokkal rendelkezők számára kötelezővé tett be- és kilépési igazolást, Koszovó pedig beleegyezett abba, hogy nem vezeti be azokat a szerb személyi igazolvány birtokosai számára.”

„A koszovói szerbek, csakúgy, mint az összes többi állampolgár, szabadon utazhatnak majd Koszovó és Szerbia között személyi igazolványuk segítségével. Az EU garanciákat kapott erre Albin Kurti miniszterelnöktől” – írta.

A két nyugat-balkáni ország azért került ismételten összetűzésbe, mert Koszovó azt tervezte, hogy augusztus elejétől nem ismeri el a szerb személyazonosító okmányokat, ugyanis a szerb hatóságok még mindig nem fogadják el a koszovói dokumentumokat.

Válaszul a szerbek blokkoltak két határátkelőt a túlnyomórészt szerbek lakta Észak-Koszovóban. A koszovói rendőrség jelentése szerint azonosítatlan elkövetők lövéseket is leadtak a koszovói tisztekre. Az incidens során senki sem sérült meg.

A feszültség enyhült, miután Pristina beleegyezett, hogy további 30 napig, azaz szeptember elsejéig egyelőre elismeri a szerbiai rendszámokat és személyazonosító iratokat.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök és Aleksandar Vučić szerb elnök a múlt hét óta tárgyalt a feszült helyzet megoldása érdekében. A megbeszéléseken az Unió részéről Borrell is részt vett.

Belgrád és a koszovói szerb kisebbség, akik főként az ország északi részén élnek, egy 2013-as megállapodás alapján igényelhetik, hogy félautonóm szerb önkormányzatokat hozzanak létre, amelyet Pristina nem hajlandó végrehajtani.

A 2011-ben elindított, EU vezette Belgrád–Pristina párbeszéd célja a nyugat-balkáni szomszédok közötti kapcsolatok normalizálása.

A túlnyomórészt albánok által lakott Koszovó 1999-ben szakadt el Szerbiától, és 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét.

Szerbia mindmáig nem ismerte el Koszovó függetlenségét, és továbbra is igényt tart a területre. A legtöbb uniós ország azonban külön államként ismeri el Koszovót.