Döbbenet: Kína szisztematikus DNS-gyűjtést folytat Tibetben
A kínai hatóságok Tibet-szerte DNS-mintákat gyűjtöttek, többek között óvodás gyermekektől, a szülők nyilvánvaló beleegyezése nélkül – közölte a Human Rights Watch (HRW).
Egy hétfőn közzétett új jelentésében a jogvédő szervezet új bizonyítékokat közölt, amelyek szerint Tibet egész lakossága körében szisztematikus DNS-gyűjtést folytatnak egy “bűnfelderítési” akció részeként.
“Nincs nyilvánosan elérhető bizonyíték arra, hogy az emberek visszautasíthatnák a részvételt, vagy hogy a rendőrségnek hiteles bizonyítéka lenne olyan bűncselekményre, amely indokolná az ilyen gyűjtést” – mondta a szervezet, hozzátéve, hogy az ilyen célú tömeges gyűjtés súlyos emberi jogi jogsértés, mivel “nem igazolható, hogy szükséges vagy arányos”.
“Bűnfelderítési program”
Tibet több mint 70 évvel ezelőtti annektálása óta kínai ellenőrzés alatt áll, amit a tibetiek inváziónak neveznek, Peking szerint pedig békés felszabadulás volt a teokratikus uralom alól.
A hétfői HRW jelentésben leírt DNS-gyűjtési akciók 2019-ben kezdődtek a “három nagy” (ellenőrzés, nyomozás és közvetítés) elnevezésű rendőri kampány keretében, amelynek célja Kína intenzív, alulról szerveződő rendőri rendszerének megerősítése.
A Human Rights Watch a nyilvánosan elérhető rendőrségi és állami média kiadványokra hivatkozva 14 különböző településen azonosított meghajtásokat a Tibeti Autonóm Terület (TAT) minden prefektúra szintű régiójában, köztük egy teljes prefektúrában, két megyében, két városban, két községben és hét faluban. A szervezet tibeti régiókon kívül is észlelt néhány gyűjtési akciót.
A jelentés az akciót “tolakodó rendőri intézkedésnek” nevezte, mivel egyes falvak minden lakójától – beleértve az ötéveseket is – mintát vettek. Egy januári jelentésben a rendőrség leírta a Chonggye megyében az információ-nyilvántartás és a DNS-gyűjtés végrehajtására irányuló erőfeszítéseket.
“Egyetlen falut sem szabad kihagyni egy területről, egyetlen háztartást sem szabad kihagyni egy faluból, és egyetlen személyt sem szabad kihagyni egy háztartásból” – áll a jelentésben.
A jelentés szerint áprilisban a rendőrség a Lhásza megyei Nyemo településen három óvodában egész osztálynyi gyermektől gyűjtött DNS-t. A nyilvánosan elérhető jelentésekben nem szerepel utalás arra, hogy a szülőket bevonták volna a beleegyezési folyamatba.
A jelentés szerint a “bűncselekmények felderítésének” deklarált célja nem tűnt legitimnek, arányosnak vagy a gyermekek érdekeinek megfelelőnek, és a DNS iskolai környezetben, a gondviselők beleegyezése vagy a visszautasítás nyilvánvaló lehetősége nélkül történő levétele a gyermekek magánéletének megsértését jelentette.
Az iskolai gyűjtési akcióról szóló egyik nyilvánosan elérhető jelentés szerint a rendőrség “azonnal eloszlatta a tömegek kételyeit és aggodalmait. A dokumentum szerint megszerezték a gyűjtött személyek támogatását és megértését”, elmagyarázva “a közbiztonsági szervek által gyűjtött DNS-minták szükségességét és fontosságát”.
A Human Rights Watch szerint a kormányzati DNS-gyűjtés néha indokolt nyomozati eszközként, de “átfogóan szabályozottnak, szűk körűnek és a jogos biztonsági cél elérésével arányosnak kell lennie. A DNS-információk rendkívül érzékenyek, és a visszaélések széles körét segíthetik elő, ha nem konszenzusos módon gyűjtik vagy osztják meg őket” – mondta a szervezet.
Hszincsiang
A kutatók szerint a tibeti akció kiterjedését tekintve hasonló volt a Hszincsiangban zajló DNS-gyűjtési akciókhoz, amelyek inkább tömeges közösségeket céloztak meg, mint az egyes érintett csoportokat, például a nemrég szabadult foglyokat, ahogyan az Kínában máshol történt.
Kínai DNS-gyűjtés
A kínai DNS-gyűjtés a múltban is aggodalmat keltett a jogvédő csoportok körében.
A kormány 2000-ben kezdte meg a nemzeti DNS-adatbázis létrehozását, amely legalább 40 millió személy adatait tartalmazza.
2017-ben a Human Rights Watch azt mondta, hogy a kínai törvények a jelek szerint a DNS-minták gyűjtését konkrét büntetőügyhöz kapcsolódó személyekre korlátozzák, de a rendőrség különböző akciókat folytatott, hogy DNS-biometrikus adatokat gyűjtsön a hétköznapi polgároktól “a “bűncselekmények felderítéséhez” szükséges, nem részletezett szükséglet miatt”.
A jogvédő csoport szerint minden kényszerített gyűjtés vagy kormányzati felhasználás “súlyos beavatkozás a magánélethez való jogba”.
“Az emberek kényszerítése vérminták adására, vagy a vérminták levétele sértheti az egyén magánéletét, méltóságát és testi épséghez való jogát”.
A kínai külügyminisztérium Tibetért felelős sajtószóvivője nem kívánt nyilatkozni.
