Kezdenek hazatérni az ukránok a felszabadított otthonaikba, de csak romokat találnak

Natalija Jelisztratova és családja is rajta volt azon a különvonaton, amely szülővárosukba, Balakliába tartott több más régi lakóval együtt, amelyet Ukrajna a múlt héten visszafoglalt hat hónapos orosz megszállás után.

A város – amelynek a háború előtt 27.000 lakosa volt – az egyik kulcsfontosságú település, amelyet Ukrajna szeptember elején visszafoglalt az északkeleti Harkiv régióban, miután Oroszország egyik fő frontvonala hirtelen összeomlott.

Jelisztratova, akivel a Reuters készített riportot, mosolyogva azt mondta: „Az idő remek, mert hazamegyünk. Remek a hangulatom, nagyon boldogok vagyunk most.”

Amint ezt kimondta, sírni kezdett.

„Elárasztanak az érzelmeim. Öt hónapja nem voltunk otthon. Nagyon szeretném látni, mi van ott és mi történt” – mondta.

Jelisztratova Harkivtól 80 km-t utazott férjével és lányával a városba visszatérni vágyóknak biztosított különvonatok egyikén.

Makszim Harcsenko mozdonyvezető elmondta, hogy a Harkiv-Balaklia útvonalon közlekedő vonat korábban a kijevi repülőteret kötötte össze a városközponttal, de mivel a háború miatt minden légiforgalom leállt, át lehet helyezni Harkivba.

„A vonatot szeptember 14-én indították el. És már az első vonaton is utaztak oda-vissza Balakliába” – mondta.

„Odamentek megnézni, mi történt az otthonaikkal, hogy lássák, romba dőltek-e vagy sem.”

Miközben a vonat átvágott a ködös erdőkön, és elhaladt a lerombolt épületek mellett, az utasok többsége komor csendben ült.

Jelszitratova és családja végigsétált a csata sújtotta városon a lakótömbjükig, ami úgy tűnt, hogy az ágyúzások során kisebb sérüléseket szenvedett.

A szomszédos ház ablakait és erkélyeit betörték, a homlokzatot pedig repeszdarabok verték le.

„Mintha Csernobilban lennénk. A természet átvette az uralmat” – mondta lánya, Olena Mirosnyicsenko.

„Senki nem csinált semmit, fél évig senki nem nyírta a füvet és a bokrokat. Mindent benőttek.”

Miután visszatértek a lakásukba, és a család elkezdte vizsgálni a károkat, Jelisztratova egy repeszdarabot talált a falban.

– Ijesztő – mondta.

„Még mindig olyan érzésem van, hogy bármelyik pillanatban felrobbanhat egy lövedék vagy jöhet egy bombázó repülőgép. Még mindig félek itt lenni.”

Érdemes elolvasniAz orosz és a kínai hadseregnek ugyanaz a gyenge pontja