A kínai-amerikai csúcstalálkozó előtt Biden még beszólt Kínának
Bár Kínát név szerint nem említi, Biden üzenete egyértelműen Pekingnek szól.
Joe Biden amerikai elnök szombaton teljes mellszélességgel elkötelezte magát a délkelet-ázsiai nemzetek mellett, és egy kambodzsai csúcstalálkozón ígéretet tett arra, hogy segítenek szembeszállni Kína növekvő dominanciájával a térségben – anélkül, hogy név szerint megemlítette volna a másik szuperhatalmat, írja a Politico.
Hszi Csin-ping kínai elnök nem volt jelen a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) Phnompenben tartott csúcstalálkozóján. A találkozót két nappal azelőtt tartották, hogy ő és Biden a G20-ak indonéziai csúcstalálkozóján megtartják a várva várt első személyes találkozójukat.
A Fehér Ház Hszi nemzetét a következő évszázad legnagyobb gazdasági és katonai riválisának nyilvánította, és bár az elnök sohasem nevezte közvetlenül Kínát, üzenete egyértelműen Pekingnek szólt. “Együtt fogjuk kezelni korunk legnagyobb problémáit, az éghajlattól az egészségbiztonságig, hogy megvédjük magunkat a szabályokon alapuló rendet és a jogállamiságot fenyegető jelentős veszélyekkel szemben” – mondta Biden. “Olyan Indo-csendes-óceáni térségre fogunk építeni, amely szabad és nyitott, stabil és virágzó, rugalmas és biztonságos.”
Az Egyesült Államok régóta gúnyolódik azon, hogy Kína megsérti a nemzetközi szabályokon alapuló rendet – a kereskedelemtől a hajózáson át a szellemi tulajdonig -, és Biden megpróbálta hangsúlyozni kormánya szolidaritását egy olyan régióval, amelyet Amerika túl sokáig és túl gyakran figyelmen kívül hagyott.
A Phnompenben végzett munkájának célja az volt, hogy előkészítse a Hszivel való találkozóját – hivatalba lépése óta az első személyes találkozóját a kínai vezetővel -, amelyre hétfőn kerül sor a világ leggazdagabb gazdaságait tömörítő G20-ak csúcstalálkozóján, amelyet idén Indonéziában, Bali szigetén tartanak. Biden napirendjének nagy része az ASEAN-on a Pekinggel szembeni ellenállás demonstrálása volt.
Az volt a célja, hogy a Dél-kínai-tengeren, ahol az Egyesült Államok szerint a nemzetek ott repülhetnek és hajózhatnak, ahol a nemzetközi jog megengedi, jobb hajózási szabadságot szorgalmazzon. Az Egyesült Államok kijelentette, hogy Kína ellenállása ezzel a szabadsággal szemben kihívás elé állítja a világ szabályokon alapuló rendjét.
