Rekord infláció Európában, ezeket az országokat érinti a leginkább
Az Egyesült Királyságban az infláció a vártnál nagyobb mértékben emelkedett októberben, és elérte a 11,1 százalékot, ami 1981 óta a legmagasabb szint.
Ezzel szemben szeptemberben 10,1 százalékos volt az infláció – közölte szerdán a Nemzeti Statisztikai Hivatal. Az emelkedést főként a villamosenergia- és gázárak szárnyalása okozta, amelyek a kormányzati felső határ ellenére 24 százalékkal nőttek éves szinten, valamint az élelmiszerárak, amelyek 16,4 százalékkal emelkedtek, írja az Euronews.
Az euróövezetben az éves infláció októberben új rekordot döntött, 10,7 százalékot ért el a szeptemberi 9,9 százalékról a legfrissebb becslések szerint. Az eurózóna országainak több mint a fele kétszámjegyű inflációs rátát mért októberben, köztük Németország (11,6 százalék), Belgium (13,1 százalék) és Hollandia (16,8 százalék). Franciaországban volt a legalacsonyabb, 7,1 százalékos az infláció. Olaszországban volt a legnagyobb havi áremelkedés, az infláció a szeptemberi 9,4 százalékról októberben 12,8 százalékra ugrott.
Az euróövezeti infláció fő mozgatórugói ismét az energiaárak voltak, amelyek éves szinten 41,9 százalékkal emelkedtek, szemben a szeptemberi 40,7 százalékkal és az augusztusi 38,6 százalékkal. A kontinens minden sarkában emelkedő árakkal kell szembenézni, és Európa várható gazdasági fellendülését a koronavírus világjárvány után is számos tényező hátráltatja.
A balti országok továbbra is a legsúlyosabban érintettek. Különösen Észtországban a legmagasabb az infláció az euróövezetben, októberben 22,4 százalékos volt, szemben az egy évvel ezelőtti 6,8 százalékkal. Az észtek azonban ebben a hónapban fellélegezhetnek, mivel az infláció enyhén mérséklődött szeptemberhez képest, amikor 24,1 százalékot ért el, illetve augusztushoz képest, amikor 25,2 százalék volt. Litvániában szintén 22,0 százalékos volt az infláció, Lettországban pedig enyhén, 21,8 százalékra csökkent.
Az Európai Központi Bank (EKB) a többi bank utén júliusban 11 év óta először emelte a vártnál nagyobb mértékben a kamatlábakat, mivel a makacsul magas inflációt vette célba. Ezt szeptemberben újabb rekord mértékű kamatemelés követte, ami újabb kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy a hitelek megdrágítására és az infláció kordában tartására irányuló roham nem sodorja-e recesszióba a nagy gazdaságokat. Október 27-én az EKB ismét kamatot emelt, további 75 bázisponttal, 1,5 százalékra emelve a betéti kamatlábat, ami több mint egy évtizede a legmagasabb kamatláb.
Mi okozza ezeket az inflációs rátákat?
Európát és a világ nagy részét már a február végi ukrajnai orosz invázió előtt is sújtották az energiaárak – amelyek hozzájárulnak az inflációhoz – szárnyalása. A konfliktus súlyosbította az energiaválságot, mivel világszerte aggodalmat keltett, hogy az Oroszországból érkező olaj- és földgázszállítások megszakadhatnak. Moszkva szeptemberben közölte, hogy addig nem fogja teljes mértékben újraindítani az Európába irányuló gázszállításokat, amíg a Nyugat fel nem oldja a szankciókat. Oroszország jellemzően Európa földgázszükségletének mintegy 40 százalékát szállítja.
Számos árucikk – köztük döntően az élelmiszerek – ára is emelkedik, amióta két évvel ezelőtt először bevezették a COVID-19 járvány miatt elrendelt zárlatokat, ami megterhelte a globális ellátási láncokat, a terményeket rothadásnak indította, és pánikszerű vásárlásokat okozott a szupermarketekben. Az ukrajnai háború ismét drámaian rontotta a kilátásokat, mivel Oroszország és Ukrajna adja a világ búza- és árpakészleteinek közel egyharmadát, valamint a világ főzéshez használt napraforgóolaj exportjának kétharmadát. Ukrajna egyúttal a világ negyedik legnagyobb kukoricaexportőre is.
