Pedig ha Svédország és Finnország is csatlakozik az Egyesült Államok-vezette katonai szövetséghez, akkor a 8 északi-sarki állam közül hét lesz NATO-tag, Oroszország pedig egyedül marad. Azonban annyira nagy az orosz fölény, hogy Földünk e hatalmas, az Egyesült Államok területénél másfélszer nagyobb területén esélytelen lenne a NATO Moszkva ellen még így is. Fogadkozások már vannak, ám alig tudja valaki, hogy pontosan mi is kell a hadviseléshez -50 vagy -60 Celsius fokon.
Colin Wall, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának kutatója szerint “jelenleg a katonai egyensúly az Északi-sarkvidéken erősen eltolt Oroszország irányába.” A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) szerint a sarkkörön belül az orosz bázisok száma harmadával múlja felül a maradék hét másik ország NATO-bázisait.
Nyolc olyan orosz tengeralattjáró állomásozik a Kola-félszigetnél, a sarkkörön túl, amely képes nukleáris háborút indítani. Köztük a várospusztító Belgorod, amely Poszeidón torpedóival egymaga képes volna országokat eltüntetni a térképről és radioaktív cunamikat rászabadítani ellenséges partokra. Oroszországnak van képessége arra, hogy a sarkkörön túlról indítson hiperszónikus rakétákat, ráadásul nukleáris gyakorlatait is itt végzi minden év elején. Az orosz jégtörő-flotta 7 atomhajtású és 30 dízelhajtású hajója mellett pedig eltörpül az Egyesült Államok és Kína 2-2 dízeljégtörőből álló “flottája”, írja a Reuters.
Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a NATO nem igazán költött itteni képességei fejlesztésére az elmúlt évtizedekben, mert túlságosan drágának gondolta. Most azonban úgy tűnik, megváltozott az álláspontjuk.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/11/17/valoszinuleg-ukran-raketa-gyilkolt-lengyeleket-a-nato-szerint-oroszorszag-a-hibas/” ][/hm_embed]
Miért? Azért, mert egyrészt a terület gyorsan melegszik, egyre több a hajózható útvonal, emellett az ásványkincsek is lassan kiaknázhatókká válnak. Az oroszoknak például jelentős gáz- és olajtartalékaik vannak itt, a Jamal-félszigeten pedig LNG-terminált is építettek már.
Ráadásul a korábban jellemző együttműködés versengéssé változott az Ukrajna elleni invázió után. Az Arktikus Tanács (Arctic Council) tagjai március óta bojkottálják az Oroszországgal való megbeszéléseket, miközben a szervezet elnökségét épp Moszkva látja el. Az izlandiak októberben már a kínaiakkal is összevesztek egy tanácsülésen. Norvégiának pedig hogyhogy nem két tengeri kommunikációs kábele is “elszakadt” az elmúlt hónapokban.
Most tehát a NATO beruházásokba fog kezdeni északon is. Washingtont egyébként leginkább az zavarja, hogy miközben Moszkvának a legegyszerűbb a Jeges-tengeren keresztül lenne megtámadnia az Egyesült Államokat, itt képtelenek lennének időben észrevenni egy inváziót. Ezért fejleszteni akarják radarrendszerüket, 2032-re pedig már megérkeznek az első megfigyelőrepülők is, amelyek tengeralattjárók detektálására is képesek lesznek.
A legfontosabb azonban a hiperszónikus rakéták lekapcsolása lenne a kanadai vezérkari főnök szerint. Az amerikaiak többek között a grönlandi Thule bázisuk modernizálását is célul tűzték ki.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/08/28/az-oroszok-ujranyitjak-az-eszaki-sarkvideken-levo-regi-szovjet-katonai-allomasokat/” ][/hm_embed]
Hasonló fejlesztésekben gondolkodnak a dánok, finnek és svédek is. Koppenhága például 200 millió dollárt szán sarkvidéki csapatai erősítésére. Norvégia műholdakat bocsát fel. Az amerikaiak egyébként jövő márciusban fogják közreadni a sarkvidéki stratégiájukat összegző katonai dokumentumot, amiből további részletek derülhetnek ki, például az, hogy miképp képzelik a hadviselést mínusz 50-60 fokban.
Abban azonban négy sarkvidéki szakértője is egyetértett a Reutersnek, hogy legalább 10 évébe fog telni a nyugati hatalmaknak, hogy utolérjék az orosz katonai képességeket ebben a régióban. És ez is csak akkor fog bekövetkezni, ha valóban rászánják magukat.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/08/25/van-egy-hatalmas-terulete-bolygonknak-ahol-oroszorszag-legyozhetetlen/” ][/hm_embed]
Source: Reuters
