Szellemjárás, gyilkosság és négy öngyilkosság a balatonedericsi Fekete-kastélyban
Szigliget és Keszthely között a balatoni főúton mindenki elhalad mellette, azonban az épület jól eltakartan áll rejtélyeivel, megbújva elvadult ligetének biztonságában. A Balaton északi partján, Balatonederics külterületén, egykori kastélyparkja közepén található a Fekete-kastély, amelyet a nedeczei Nedeczky család építtetett az 1800-as évek végén.
Éjszaka a kastély erkélyén, Fotó: Szegedi Szabolcs
Nevét eredetileg tetejének egykori fekete színéről – mások szerint a feketére festett ajtóiról-ablakairól – kapta. Az itt történt események azonban megszolgálták a kétes hangzású nevet.
Szellemkastély Balatonedericsen, Fotó: Szegedi Szabolcs
A kastély, mely a korabeli Zala vármegye területének középső részén helyezkedett el, a 13. századig visszavezethető családfával rendelkező Nedeczky család birtokában volt. A 19. század közepén a terület tulajdonosa Nedeczky István, akitől öccse, Nedeczky Jenő vásárolja meg. A két testvér folyamatos konfliktusban állt a bécsi hatalommal, így mindketten kegyvesztetté válnak, melyet befolyásos rokonuk, Deák Ferenc közbenjárásával és a politikai légkör kiegyezés körüli konszolidációjával sikerül kisebb börtönbüntetéssel megúszni.
Éjszaka a kastélyban, Fotó: Szegedi Szabolcs
Házasságára készülve 1880 körül kezdte építtetni a kastélyt Jenő, aki egy nagy, reprezentatív épületet szeretett volna létrehozni, saját tervei alapján. 1881. február 26-án kelt egybe István bátyja lányával, unokahúgával, a nála 18 évvel fiatalabb Nedeczky Emmával. Házasságuk két évig, nagyon rövid ideig tartott: Emma tüdősorvadás miatt, 1883-ban 25 évesen elhunyt. István másik leánya, Franciska is nagyon fiatalon, 18 évesen távozott az élők sorából. A nagyszabású építkezés abbamaradt, feltehetően a gyász és az ekkoriban a környéken pusztító filoxéra járvány miatt. Jenő 1892-ben országgyűlési képviselő lett, a Fekete-kastély csak ezután kapta meg felső szintjét és tornyait, mely így végül egy eklektikus, historizáló épület stílusát nyeri.
Fényfestés a Fekete-kastélyban, Fotó: Szegedi Szabolcs
A tragédiák 1912 júniusában folytatódnak, amikor egyik éjszaka a folyosón féltékenységből kilenc késszúrással meggyilkolja a szakácsnőt szeretője, a pásztor. Két év nem telik el és 1914 márciusában 74. születésnapjának éjjelén Nedeczky Jenő önkezével vet véget életének hosszan tartó nehezen viselt betegsége okán. A továbbgyűrűző helyi horrorlegenda szerint a később ideköltöző Vág Jenő pesti ügyvéd is itt vetett véget életének, miután hírét vette, hogy felesége mást szeret – csakúgy, mint utóbbi szeretője, miután megtudta, hogy a nő ismét továbbállt. A fekete özvegy következő kalandja Kaály Nagy Adorján személyéhez köthető, aki alföldi földbirtokosnak és tengerésztisztnek adta ki magát. Őt a rendőrség csupán tizenháromszoros bigámia vádjával körözte. Miután az asszony vagyonának nagy részét elköltötte, gyorsan kereket oldott, de legalább nem bővítette tovább a menetrendszerű helyi fekete krónikát. Az özvegy ezután dr. Marich Jenő nyugalmazott miniszteri főtanácsosnak adta el a kastélyt, aki a második világháború során kettős hírszerzőként dolgozott. Mikor tevékenysége a Gestapo előtt is ismertté vált, a német fegyvereket nem bevárva, az edericsi szokásos protokollt követve ő is önkezével vetett véget életének.
Érdemes elolvasniA Beethoven-kultusz fellegvára, egyik legszebb kastélyparkunk – Martonvásáron jártunk
Szabó-Kovács Krisztina A hatodik árva című történelmi regénye a balatonedericsi Fekete-kastély történetét dolgozza fel, mely a 140 év alatt ott élők gyilkosságokkal, öngyilkosságokkal fűszerezett izgalmas, szövevényes élettörténete. A szerző műve komolyabb kutatásokon alapul, mely kísérletet tesz a valóság és a fikció szövevényes útvesztőit elkülöníteni.
A balatonedericsi Fekete-kastély, Fotó: Szegedi Szabolcs
A háborút követően a kastélyt a Vasas Szakszervezet üdülőjeként használják és szocreál átalakításon esik át. Ma a 71-es főútról éppen csak észre lehet venni a hatalmas gaz és fák között az időközben szellemkastélyi rangra emelt műemléket. Elég romos állapotban van, és a szellemektől nem tartó szorgos kezek minden mozdíthatót elvittek, vagy tönkretettek, ám mivel a tető aránylag egyben van még, felülről nem ázik, nem rohad a kifosztott épület. Belül több helyen a födém már átszakadt, a lépcsőházban korlátok nincsenek, falait összefirkálták és kerítése is jelképes csupán, így nem hivatalosan könnyen be lehet menni. Napjainkban megmentésre, hasznosításra vár, mint megannyi más kastélyunk.
