Ha nem láttad még a világ leghíresebb építményeit, akkor érdemes nagyon sietni, mert sajnos nincs már sok idejük hátra.
A gízai nagy piramisok is azon híres régészeti lelőhelyek között vannak, amelyek megsemmisülhetnek a klímaváltozás miatt, hívja fel a figyelmet a Mirror.
Az emelkedő tengerszint és a szélsőséges időjárás gyakorlatilag az összes egyiptomi régészeti lelőhelyet elpusztíthatja. De a világ számos más helyén is komoly problémákat okozhat, például a perui Machu Picchunál.
Nagyon komoly veszélyben vannak Egyiptom történelmi jelentőségű látványosságai, így Luxor ókori templomai és a Földközi-tenger közelében található római amfiteátrum is. Például Alexandria, Egyiptom második legnagyobb városa, amelyet Nagy Sándor alapított Krisztus születése előtt 331-ben, várhatóan 30 éven belül víz alá kerül.
Hussein Abdel Basir, a Bibliotheca Alexandrina Múzeum igazgatója hangsúlyozza, a probléma komoly. „Attól tartok, hogy az éghajlatváltozás hatással lehet Alexandria városának műemlékeire. Félek hogy a várost és az egyiptomi delta egy részét idővel elönti a víz, ha ez folyamat folytatódik” – húzta alá.
Elmondta, hogy a légszennyezettség és a szélsőségesebb időjárási események súlyos károkat okoznak olyan kiemelt helyszíneken is, mint a gízai piramisok.
Azonnali fellépés szükséges
Basir hozzátette: „Jelenleg természeti területeink egyharmada és kulturális örökségünk egyhatoda veszélyben van az éghajlatváltozás miatt. Ha nem tesznek lépéseket, az a század végére hatással lesz a természeti örökségünkre.”
Az egyiptomi kormány több mint 11 millió fontot (5,3 milliárd forint) különített el a 15. században épült Káitbej-erődnek a part menti erózió elleni védelmére. 4700 betontömböt dobtak a vízbe annak érdekében, hogy megvédjék az emlékművet a tengerszint emelkedésétől.
Zahi Hawass egyiptológus, az ország egykori régiségügyi minisztere elmondta, hogy Egyiptomban gyakorlatilag minden szabadtéri régészeti lelőhely veszélyben van. Azt mondta:
„100 éven belül mindezek a régi emlékek eltűnnek az éghajlatváltozás miatt.”
A világ más részein található műemlékek, mint például a perui Machu Picchu és az indiai Tádzs Mahal, szintén károsodhatnak a szélsőségesebb időjárási események miatt.
Benedicte de Montlaur, a Műemlékek Világalapjának elnöke a következőket mondta: „Miközben a világ az egyiptomi COP27-re fordította a tekintetét, nemcsak a történelmi helyszínek éghajlatváltozással szembeni sebezhetőségét szeretnénk hangsúlyozni, hanem azt is, hogy az örökségvédelem rámutat arra, hogy enyhítenünk kell a felmelegedő világ legrosszabb hatásait.”
