A mesésen gazdag magyar király, aki bebörtönözte az anyját és elvette a francia király lányát

III. Béla (1172-1196) uralkodásáról meglehetősen keveset tud az utókor, pedig történelemkönyveink legfényesebb lapjain lenne a helye. Nem elég, hogy képes volt lerázni magáról a bizánci befolyást, de korának egyik legjelentősebb európai uralkodójává küzdötte fel magát. Ezért amikor követei megérkeztek Párizsba, a francia király nem sokat teketóriázott, hogy a korábbi angol király feleségét, a megözvegyült Capet Margitot hozzáadja. Ám egy kis trükk is kellett ahhoz, hogy Bélánk ennyire gazdagnak tűnjön fel a Fülöp Ágost előtt. Mondjuk a részleteket.

Párhuzamos életrajzok

Capet Margitnak meglehetősen kalandos életet juttatott a sors, csakúgy, mint III. Béla királyunknak. Margitot már néhány hónapos korában eljegyezték a rettegett angol király, II. Henrik legidősebb fiával, az ifjabbik Henrikkel, házasságukra sor is került, ám Henrik nem bírta kivárni apja halálát, ezért állandóan lázadást szított ellene. Győzni egyszer sem tudott, 1183-ban viszont meghalt, így testvérei kerültek hatalomra, I. (Oroszlánszívű) Richárd és I. (Földnélküli) János. Margit eközben egy fiúgyermeknek adott életet, Vilmosnak, aki azonban csak 3 napig élt. Férje halála után Franciaországba ment (melynek nagy része egyébként angol uralom alatt állt) és egy vidéki kastélyban húzta meg magát testvére mellett.

III. Béla kissé más pályát futott be. Sokáig I. Manuel Komnénosz bizánci császár utódjának számított, így Konstantinápolyban nevelkedett, a császár lánya pedig évekig jegyese volt. Csakhogy szinte az utolsó pillanatban mégis fiúgyermeke született Mánuelnek. Bélát (aki Bizáncban az Alexiosz nevet viselte) lefokozták, ám megkapta Châtillon Anna kezét (eredeti nevén Ágnes), aki a császárné féltestvére volt.

III. István halálakor az ő hívei voltak a leggyorsabbak és a pápával való kiváló kapcsolatának, illetve a mögé sorakoztatott bizánci csapatoknak köszönhetően azonnal tudott cselekedni, 1173 januárjában pedig a kalocsai érsek megkoronázta (az esztergomi erre nem volt hajlandó, öccsét, Géza herceget támogatta, mert félt a keleti befolyástól).

• Ez is érdekelhet: Nagy Lajos király és a medve találkozása

Magyar király lett a bizánci dészpotészből

III. Béla Magyarországra érkezve szinte azonnal levetkőzött minden bizánci befolyást, figyelmét saját hazája fejlesztésének szentelte, külpolitikájában egyértlművé tette: a magyar érdekeket tartja elsődlegesnek. Mánuel életében törekedett a szívélyes bizánci viszony fenntartására (azt esküvel is megfogadta egyébként korábban), ám halálakor hadaival bizánci területeket foglalt el, illetve vissza.

Chatillon Anna négy fiút és három leányt szült. Imre (1196-1204) és András (1205-1235) királyok lettek váltak, leánya, Margit pedig a bizánci császárné, II. Iszaakiosz Angelosz felesége lett.

Mire első felesége 1184-ben meghalt, Béla korának egyik legjelentősebb uralkodójává vált, aki megszilárdította hatalmát hazájában, leverte fivérét, Gézát, sőt börtönbe csukta saját anyjával együtt. Béla mindenképp nyugatról akart magának feleséget választani, hogy elhessegessen minden kételyt esetleges bizánci tévelygéseiről, ezért előbb Londonba menesztett követeket, ám II. Henrik olyan sokáig várakoztatta a válasszal, hogy emberei inkább Párizsba mentek, írja a Rubicon 2020/10-es száma.

• Olvass tovább nálunk: Megdöbbentő felfedezés: már az ősemberek is hajóztak?

Nem hezitáltak a franciák

Ott II. Fülöp Ágost, a későbbi bouvines-i győztes és a francia középkor egyik legjelentősebb uralkodója hezitálás nélkül adta hozzá a lányát, amikor látta, hogy leendő veje mennyire gazdag.

Kristó Gyula a Magyarország története 895-1301 c. egyetemi tankönyv (Osiris, Budapest, 2007) szerzője újabb vizsgálatok alapján 23 tonna színezüstről ír, miközben az angol király bevétele „csupán” 9, francia kollégája pedig 17 tonnával rendelkezett évente. Persze mint mindenhol, itt is van egy trükk. Béla valóban gazdagabb volt mint francia és angol uralkodótársa, ám jövedelmei tulajdonképpen az egész ország jövedelmét jelentették, mert rajta kívül csak minimális egyéb jövedelem termelődött az egyáznak (tized) és az ispánoknak (ún ispáni harmad).

Ezzel szemben Angliában és Franciaországban már ekkor sem volt minden jövedelem a királyé, sok jutott az alattvalóknak is, mert nem elvonták ezeket, hanem csupán megadóztatták. Tehát míg Béla gazdagabb volt, mint uralkodótársai (elsősorban Magyarország ásványkincsekben való gazdagsága miatt, ami kizárólag az ő jövedelmének számított), országa sokkal szegényebb és fejletlenebb volt, mint Franciaország vagy Anglia.

• Íme egy további történelmi témájú cikk: Hatalmas, eddig ismeretlen maja civilizációra bukkantak

Nem együtt nyugszanak

Capet Margit tehát egy gazdag királyi udvarba érkezett, ahol hatalmas építkezések kezdődtek az új stílusjegy, a romanika jegyében, ahova betört a lovagi kultúra és ahol megszületett a korban modernnek számító kancellária is. Egyik legfőbb „eredménye”, hogy kibékítette egymással a két testvért (Géza távozott az országból), sőt közvetített a keresztes haddal a Szentföldre igyekvő (ám Bélával nem túl jó viszonyban lévő) Barbarossa Frigyes német-római császárral is rendezni a viszonyt.

Az angol és francia udvar intrikáiban edződött Margit valószínűleg sokat tett Béla sikeres uralmáért, aki 1196-ban egy európai nagyhatalom uralkodójaként tért meg őseihez. Gyermek nélküli felesége vállalta azt, amit férjei megígértek, de nem teljesítettek. Hadak nélül bár, de elment a Szentföldre, ahova már betegen érkezett és néhány héten belül meg is halt. Második férjének sírja az egyetlen épen fennmaradt székesfehérvári királysír, Margit Türoszban temették el, ám az egykori bazilika már csak rom.

Forrás: Rubicon 2022/10, Magyarország története egyetemi tk