Magyar siker: hazai kutatók tárták fel az agy eddig nem ismert működési mechanizmusát
Az agykéreg és az információfeldolgozásban legfontosabb kéreg alatti partnere, a talamusz között új kommunikációs csatornát fedezett fel és írt le az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Acsády László által vezetett kutatócsoportja a Lausanne-i Egyetemmel együttműködve.
Mint az ELKH csütörtöki közleményében olvasható, ez az új idegi útvonal jelen van a magasabb rendű kognitív funkciókban résztvevő homloklebenyhez tartózó (frontális) agykérgi régiókban, de hiányzik az érzékszervi információkkal foglalkozó fali lebenyben (parietális) található agykérgi területekről. Az adatok azt mutatják, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben az információfeldolgozás regionális heterogenitást mutat a különböző agykérgi körökben.
A kutatásról beszámoló közlemény szerint az eredmények segíthetnek megérteni a normális idegi működés és a frontális kéreghez kapcsolódó krónikus neurológiai és neuropszichiátriai betegségek, köztük a Parkinson-kór, a skizofrénia, a krónikus fájdalom és az epilepszia neuronális alapjait, és új utakat nyitnak a kortikotalamikus kölcsönhatások tanulmányozásában.
Az emlősök agyában az információfeldolgozás csúcsán az agykéreg áll, ugyanakkor a szaglóbemeneteken kívül semmilyen gyors, pontos információ nem jut el az agykéregbe talamikus átkapcsolás nélkül. Minden agykérgi régió kap talamikus bemenetet, még a szaglóérzékelő kéreg sem működőképes ép talamikus bemenet nélkül.
A talamusz és a kéreg közötti kölcsönhatás nem egyirányú. Az agykérgi régiók nemcsak kapnak, hanem küldenek is idegrostokat a talamuszba. Ez a felülről lefelé irányuló információs csatorna a kortikotalamikus útvonal.
A közlemény szerint Hádinger Nóra és munkatársai új tanulmányukban egy eddig nem ismert kortikotalamikus kapcsolatot írtak le.
Az elmúlt 100 évben intenzíven tanulmányozták a kéreg és a talamusz közötti összeköttetést, és a kapott eredmények alapján alkotott képet minden régióra mértékadónak, azaz kanonikusnak tekintették. Annak ellenére, hogy nyilvánvaló különbségek vannak a különböző agykérgi területeken feldolgozott információk természetében – például szenzoros, motoros, érzelmi –, mégis úgy gondolták, hogy a kortikotalamikus pályák szerveződésében nincsenek minőségi regionális különbségek.
Ezt cáfolták meg a KOKI kutatói, új eredményeik szerint ugyanis a frontális agykérgi területek specifikus kortikotalamikus innervációs mintázatot mutatnak, amely más agykérgi területeken hiányzik. Ez azt bizonyítja, hogy a kortikotalamikus pálya nem kanonikus, hanem elvi különbségek lehetnek a különböző kérgi körök szerveződésében.
Összefoglalva, a kutatás feltárta, hogy a magasabb rendű kognitív funkciókban részt vevő kortiko-talamo-kortikális hurkokban az információfeldolgozás tulajdonságai minőségileg különböznek más, például szenzoros hurkokétól.
A kutatók eredményeit bemutató tanulmány a Nature Neuroscience című idegtudományi folyóiratban jelent meg.
A kutatást az ELKH mellett a Horizont program keretében az European Research Council támogatta.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/12/hollywood-magyar-alapito-atyja-150-eve-szuletett/” ][/hm_embed]
Source: MTI
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Vészhelyzet: utasszállító repülők tömegeit sodorják végveszélybe az oroszok?
Letartóztatták az orosz védelmi miniszter helyettesét
Lehet, hogy az élet más bolygókon teljesen más színű, mint eddig sejtették
Egy orosz katona véletlen felvette, hogy pár lépésre tőle kilövik az egyik ágyújukat
A nyugdíj a háború és az államosítás áldozata lett
Óriási lávatavat találtak a Jupiter legvadabb holdján