A kevert etnikumú Kárpát-medencében nem túl ritka az, hogy egy-egy híresebb történelmi személyiséget, zeneszerzőt, tudóst vagy élete során bármilyen vonalon kiemelkedőt alkotót több nemzet is magáénak vall. Nade pont Mátyás király ne lenne magyar, aki a középkori magyar királyság egyik vitathatlanul legnagyobb uralkodója volt?
A legnagyobb román származású magyar király?
A románok ennek ellenére mégis úgy gondolják, hogy bizony Mátyás román volt, így tanítják a történelemkönyveikben is. Sőt, kolozsvári szülőházán (melynek felújításától a napokban állt el az azt használó egyetem) tábla hirdeti románul, hogy ott született a Magyar Királyság legnagyobb, román származású uralkodója. Magyarországon természetesen ennek ellenkezőjéről hallunk, csak a tankönyvek apró betűs részeiben hallunk egy keveset Mátyás családjának, elsősorban apjának származásáról, miszerint Havaselvéről érkezett. Most akkor tényleg román volt?
Havasalföld ugyanis akkor már az egyik román fejedelemségnek számított. Teljesen mindegy, hogy elfogadjuk-e a románság római származását és több ezer éves erdélyi jelenlétét, a dák-római kontinuitást, vagy sem, történelmi tény, hogy a havasalföldi fejedelemség román fejedelemség volt és már legalább a 14. század eleje óta létezett. 1330-ban pedig már megverték Károly Róbert királyunk hódoltatni érkező csapatait a posadai ütközetben. Maga az uralkodó is csak egy önfeláldozó vitéze segítségével menekülhetett meg a szűk szorosból, serege egy része pedig ott pusztult el.
Molnár József festményén I. Károly elmenekül a posadai csatából (Wikipédia)
Aki tehát Havasalföldről érkezik az román. Vagy mégsem? Dr. Horváth Richárd történész, az ELKH BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a 24.hu-nak azt hangsúlyozta ennek kapcsán, hogy Havasalföld lakossága már akkor is rendkívül kevert volt. Hogy Hunyadi János apja, Serba fia Vajk milyen nemzetiségű és anyanyelvű volt, már soha senki sem fogja kideríteni, de nagyapja kétségtelenül déli szomszédunkból érkezett.
A Hunyadi-család első okleveles említése 1409-es, ott Zsigmond királyunk úgy fogalmaz, hogy “oláhnak mondott János”, néhai Hunyadi Vajk fia. Ez azonban még semmit sem jelent, ma már ugyanis tudjuk, hogy mindenki oláhnak számított a korban, aki Moldva vagy Havasalföld irányából vándorolt be.
- Ez is érdekelhet: KÉPEK: Hallatlan barbársággal pusztítottak el Erdélyben egy ősi sírt
Mátyás király anyanyelve
Sokkal érdekesebb az, hogy maga Mátyás hogyan vélekedett magáról, esetleg mi volt az anyanyelve. Ehhez tudni kell, hogy Mátyás valószínűleg nem értené a nemzetiségét firtató kérdést, hisz a magyar nemzet 19. századi találmány. Ő elmondaná, hogy mely országok és területek uralkodója (Isten kegyelméből persze), milyen vallású, kinek a fia, stb. Talán a sor végén szerepelne, hogy mi az anyanyelve.
Ez ügyben pedig van egy fogódzónk. Leveleinek nagy része ugyanis fennmaradt, ezek között pedig vannak rövid, célratörő, adminisztratív utasítások. Ezekben a latin szövegekben, melyeket Mátyás maga diktálhatott pedig rengeteg a hungarizmus. Anyanyelve tehát magyar volt, magyarul gondolkodott, így fogalmazta meg gondolatait, mondta el Horváth.
Végezetül még egy kérdést kell tisztázni: nálunk másfél évszázadig tanyázott a török, háborúk pusztítottak el szinte minden írott emléket, akkor hogy lehet meg például egy 1409-es oklevél? Nos, a Hunyadiakkal szerencsénk van. A család teljes iratanyaga Németországba került, mert II. Ulászló király (1490-1516) Brandenburgi Györgynek adományozta Corvin János birtokait, miután 5 évesen, 1505-ben elhunyt Mátyás unokája, egyben a család utolsó férfi tagja, Kristóf. György pedig még Mohács előtt, 1525-ben elhagyta hazánkat.
- Olvass tovább nálunk: Az utolsó tatárjárással kurucok is érkeztek
Source: 24.hu, Rubicon
