Milyen esélyekkel indul Erdogan a májusi török választásokon?

Május 14-e döntő fordulatot hozhat Törökország jövőjét illetően. Erdogan, a jelenlegi elnök gyakorlatilag az elmúlt húsz évben az ország élén áll. Azonban még sosem látszott annyira esélyesnek az ellenzék győzelme, mint most. Ebben a cikkben felhozunk pár érvet Erdogan győzelme mellett és ellen is.

Mielőtt az érveket sorolnánk fontos tudni, hogy az általános közhangulat az országban nem valami derűs. A török gazdaság nem áll valami fényesen jelen pillanatban, amely leginkább az unortodox gazdaság politikának köszönhető. A földrengések pedig további gondokat okoztak, és úgy néz ki, hogy a földrengés még a politikai térre is kihatott. Először is nézzük meg, miért nyerheti meg Erdgoan a következő választást, majd nézzük meg, miért nem valószínű.

Pró:

Erdogan körülbelül 20 éve uralja a török politikát. Az Igazság és Fejlődés Pártja ennyi idő alatt bőven be tudott férkőzni az összes politikai intézménybe. Az IFP gyakorlatilag uralja a médiát és az igazságszolgáltatást is. Ezt a beépítettséget nehéz lesz lerombolnia az ellenzéknek. Egy Erdoganhoz hasonló erős politikustól nem lesz egyszerű megszabadulnia az ellenzéknek.
A választáson nem csak Erdogan teljesítménye számít, hanem az ellenzéké is. Kemal Kilicdaroglu, az összellenzéki jelölt, bár tapasztalt politikus, nem valami népszerű a török politikában. Ezen egy jó kampány sokat segíthet, de eddig teljesítménye szavazásokon nem túl meggyőző. Kilicdaroglu 4 parlamenti választásban, 2 elnökválasztásban és 2 népszavazásban maradt alul Erdogannal szemben. Ugyan a földrengés után a közvélemény-kutatások szerint megelőzte Erdogant népszerűségben, de a valós eredményt majd csak a választások után tudhatjuk meg.

Kontra:

Ha valami miatt biztosan veszít Erdogan, akkor az a gazdaságpolitikája lesz. Törökországban az infláció teljesen elszállt, a becslések nagyon eltérőek, valahol 80-185 százalékos között mozgott az infláció az országban. Alapvetően az inflációt az alapkamat növelésével szokták enyhíteni, de Erdogannak más elképzelései voltak. Ő inkább csökkentette az alapkamatot, ami még inkább hozzájárult az infláció növekedéséhez. Ráadásul a központi bank összes elnökét leváltotta, ha szembementek a döntésével. Mára már javult a helyzet, és az infláció visszaesett 55 százalékra, míg a GDP nagyjából stabil maradt. Azonban a gazdasági problémák mellett nem lehet csak úgy elmenni. Főleg úgy, hogy a minimálbér növekedése még mindig nem érte utol az inflációs rátát.
A földrengések nem csak városokat mozgattak meg, de a török politikát is. Természetesen nem Erdogan tehet a földrengésről, viszont arról, hogy a károk mennyire súlyosak, arról már igen. Szakértők szerint a biztonsági szabályokat sokszor figyelmen kívül hagyták, hogy gyorsabb legyen a gazdasági növekedés a gyors építkezéseken keresztül. A katasztrófa után a török mentőcsapatok rendkívül lassan érkeztek csak a helyszínre. Ráadásul, a direkt katasztrófák esetére beszedett adót is állítólagosan másra használta fel a kormány. 40 000 török áldozat, 1,25 millió hontalanná vált személy után és 100 milliárd dolláros károk után a földrengés kérdése meghatározó lesz a választásokkor.