Szivárgás történt egy amerikai atomerőműben, a hatóság szerint nincs itt semmi látnivaló
A minnesotai hatóságok már négy hónappal ezelőtt tudták, hogy radioaktív hulladék szivárgott ki egy monticellói atomerőműből – de csak ezen a héten jelentették.
A novemberi szivárgásról való késedelmes tájékoztatás kínos kérdéseket vetett fel a közbiztonsággal és az átláthatósággal kapcsolatban, de ipari szakértők pénteken azt mondták, hogy soha nem állt fenn közegészségügyi veszély.
Az érintett vállalat, az Xcel Energy az AP szerint önként értesítette az állami hatóságokat, és nem sokkal a szivárgás megerősítése után jelentette a trícium szivárgását a Nukleáris Szabályozási Bizottságnak. Azzal védekeznek, hogy az 1,5 millió liter radioaktív víz kiszabadulása nem érte el azt a küszöbértéket, amely miatt a nyilvánosságot is tájékoztatni kellett volna.
“Ez olyasmi, amivel állandóan küzdünk, mert minden nukleáris anyaggal kapcsolatban nagy az aggodalom” – mondta Victoria Mitlyng, a Nukleáris Szabályozási Bizottság szóvivője.
“A félelem nagyon is érthető. Ezért szeretném még egyértelműbbé tenni azt a tényt, hogy a minnesotai lakosság, az emberek, az erőműhöz közeli közösség nem volt és nincs veszélyben” – jelentette ki.
Az állami tisztviselők elmondták, hogy bár novemberben tudtak a szivárgásról, a nyilvános bejelentéssel megvárták, hogy több információhoz jussanak.
“Tudtuk, hogy az egyik ellenőrző kútban tríciumot találtak, azonban az Xcel akkor még nem azonosította a szivárgás forrását és helyét” – mondta csütörtökön Michael Rafferty, a Minnesota Pollution Control Agency szóvivője.
“Most, hogy már mindent kiderítettünk arról, hogy hol keletkezett lék, mennyi károsanyag került a talajvízbe, és hogy a szennyezett talajvíz az eredeti helyszínről tovább haladt-e, megosztjuk ezt az információt.”
A trícium a hidrogén radioaktív izotópja, amely egyébként a természetben is előfordul, és az atomerőművek működésének gyakori mellékterméke. A nukleáris szabályozó hatóság szerint a béta-sugárzás egy gyenge formáját bocsátja ki, amely nem terjed túl messzire, és nem hatol át az emberi bőrön.
Edwin Lyman, a Union of Concerned Scientists atomenergia-biztonsági igazgatója szerint jelentős egészségügyi kockázat csak akkor lépne fel, ha az emberek meglehetősen nagy mennyiségű tríciumot fogyasztanának.
Mitlyng elmondta, hogy az atomerőműveknek hivatalosan nem kötelező jelenteniük minden tríciumszivárgást a Nukleáris Szabályozási Bizottságnak, ennek ellenére az Xcel Energy korábban kötelezettséget vállalt arra, hogy bizonyos eseteket jelentsen az államnak. Amikor a cég megosztja ezeket az információkat az állammal, akkor azt egyidejűleg a bizottság is megkapja.
Amely bizottság november 23-án értesítést tett közzé a szivárgásról a honlapján, megjegyezve, hogy az üzem egy nappal korábban jelentette azt az államnak, és hogy az eseményt nem minősíti vészhelyzetnek. Az akkor nyilvános adatok szerint a trícium forrását még vizsgálták.
Rafferty szerint a közzétételi kötelezettség a létesítményt terheli, és az állami szervek azonnal értesítették volna a lakosokat, ha közvetlen veszély fenyegeti az egészséget és a környezetet.
Mitlyng szerint a trícium nem kerülhetett az ivóvízbe. A létesítmény körül koncentrikus körökben talajvízfigyelő kutak vannak, és ezeket ellenőrizve az üzem alkalmazottai nyomon követhetik az esetleges szennyeződések terjedését.
A vállalat szerint a szivárgás egy két épület közötti összekötő csőből eredt.
Az Xcel közölte, hogy az eddig a kiömlött trícium mintegy 25 százalékát sikerült visszanyerni, az erőfeszítések folytatódnak, és tavasszal végleges megoldást találnak a hibára.
A szabályozó bizottság szerint az atomerőművekben időről időre előfordulnak tríciumszivárgások, de ezek vagy az erőmű területére korlátozódtak, vagy olyan alacsony szintűek, hogy nem voltak hatással a közegészségügyre.
Az Xcel Energy egyébként 2009-ben már jelentett egy kisebb tríciumszivárgást ugyanebben az erőműben.
