Forradalmi módszerrel vizsgálják a titokzatos egyiptomi állatmúmiákat

A British Museum történészei most újabb, legalább 1500 éve zárva lévő rézkoporsókat vizsgáltak át. Ráadásul még csak ki sem kellett nyitni őket, hogy megtudják mit rejtenek. A forradalmian új módszernek pedig már neve is van: digitális felnyitás.

Új módszer a sírok, koporsók vizsgálatára

Az iflscience.com cikke szerint hat rézkoporsót vizsgáltak meg a brit múzeum tudósai, melyekben a mumifikáláshoz szükséges vászonmaradványokat és állattetemeket találtak. Kinyitni nem kellett őket, mert egy forradalmi módszer képes átpásztázni e koporsókat és megállapítani, hogy mit rejthetnek. Talán egyszer így nyílhat majd fel az első kínai császár sírja is, amit pont azért nem mer felnyitni Peking, mert nem tudja mit találnak majd benne. Erről ITT írtunk részletesebben.

Egyiptomi koporsókat azonban már vizsgálnak ezzel, az ún. neutron-tomografikus módszerrel, melynek lényege, hogy a műszer neutronsugarat bocsát ki és azok elnyelődése és visszaverődése alapján “lerajzolja” az általa látott tárgyat vagy bármi egyebet, esetünkben mumifikált állatmaradványt.

Íme egy videó egy neutron-tomografikus vizsgálatról. A sírban egy mumifikált gyík rejtőzhet, de a tudósok sem igazán tudják, hogy miért temették oda az állatot:

Összesen hat koporsót elemeztek. A gyík- és angolnafigurákkal díszített koporsók közül hármat időszámításunk előtt 500 és 300 közé datáltak, és először az ókori egyiptomi Naukratisz városában fedezték fel. A negyedik koporsót, amelynek tetején egy gyíkfigura látható, i.e. 664 és 332 közé datálták, és Tell el-Yehudiyeh ősi városában fedezték fel. Az utolsó két koporsót egy bizarr lény figurája díszíti, amely részben angolna, részben emberi fejű kobra. Ezt a párost i.e. 650 és 250 közé datálták, az eredetük pedig ismeretlen.

Íme egy fotó erről. A fej emberi, de a test egy kobra és egy angolna keresztezése. Volt fantáziája az egyiptomiaknak, azt meg kell hagyni. Egyébként ez valószínűleg Atum isten ábrázolása.

Nem tudja pontosan senki, hogy miért mumifikáltak állatokat az egyiptomiak

A koporsók közül háromban csontokat találtak. Az egyik belsejében egy olyan állat ép koponyája volt, amely úgy tűnik, hogy egy Észak-Afrikában honos gyíkfajhoz (Mesalina) tartozott. A másik két koporsóban felőrölt csontok voltak, amelyek szilánkokra törtek, de szintén gyíkoktól származnak. A maradék három üresnek bizonyult.

Figyelemre méltó, hogy a koporsók közül háromban vászonra utaló jeleket is találtak, ami mumifikációra utal. Ezenkívül három koporsóban ólomnyomok is voltak. Talán a súlyeloszlás elősegítésére szolgáltak, vagy azért, mert az egyiptomiak varázslatos anyagnak tekintették.

Az egyiptomiak imádtak állatokat mumifikálni. Számos lelet ismert, köztük számtalan kutya, macska, pávián, oroszlán, ló, kecske, kígyó, madár, de még krokodil is.

A tudósok vitáznak arról, hogy ennek mi lehetett a pontos szerepe, de az biztosnak tűnik, hogy vallásos-spirituális jelentőségük volt. Talán felajánlások voltak az isteneknek, vagy akár azok megtestesülései. Az is lehet, hogy közvetlenül imádták e múmiákat. Az ilyen típusú állati felajánlások más kultúráktól sem idegenek az i.e. 1. évezredben.

Ez is érdekelhet:

• Az ókori világ csodája, melyet elbontottak és 180 méterrel arrébb építettek újra– az egyiptomi Abu Szimbel
• Ötezer éves egyiptomi orvosnő egy munkanapja tárul fel egy lenyűgöző magyar videón