A kövületek rengeteg formában megjelenhetnek, de mégis a fogak azok, amelyeket a tudósok is a legjobban szeretnek. A fogak hihetetlen mennyiségű információt el tudnak árulni az adott élőlényről. A fogak az egyes élőlények étrendjétől, egészen az eszközök feltalálásának idejéig szinte mindent el tudnak mondani.
A fog egy paleontológus legjobb barátja. Mivel alapból kemény csontról beszélünk, amelynek a külső rétegében van egy kristályosodott réteg, így nagyon jó minőségben marad meg. A zománc réteg ráadásul az egyik legkeményebb biológiai anyag. Ez nem csak az élőlény életében segít megőrizni a fogakat, de az elpusztulása után is.
Mit árulnak el a fogak?
A fogak mérete, formája és a kis lenyomatokból rengeteg minden kiderülhet. A kisebb, szögletes, sima fogak például a növényevő állatoknak segítenek a különböző növények őrlésében. Ezzel szemben az agyarszerű hegyes fogak segítenek a préda levadászásában. Azonban a fogak arról is árulkodnak, hogy egyes fajok hogyan fejlődtek. A fogakon fellelhető apró változások segítenek feltérképezni egyes fajok evolúciós útjait. A fogak ebben olyan remek segítséget nyújtanak, hogy pusztán ezek a maradványok elegek lehetnek a családfák feltérképezéséhez — számol be róla a SciShow.
Ugyanakkor, ha a tudósok közelebbről megvizsgálják a fogakat, akkor még apróbb részletekre is bukkanhatnak. Tulajdonképpen a fog csont, amely remekül megmarad kövületként. Ezzel együtt a fogak az egyetlen olyan csontjai az élőlényeknek, amelyek direkt kontaktusba kerülnek a környezettel. Minden elrágott falat nyomot hagy a fog felületén. Ezt nevezik a tudósok „étel lenyomatnak”, amelyből kiderül, hogy egy élőlény mit evett a halála előtti hetekben.
De a fogak nem csak arról tudnak mesélni, hogy mi zajlott egy élőlény szájában, hanem a test más változásairól is tud mesélni. Az emberi fogak esetében láthatóak például növekedési vonalak, amelyek elárulhatják hány éves volt egy adott illető. Ha ebben a növekedésben valamilyen anomália figyelhető meg, az egy esetleges betegségről vagy egyéb problémáról árulkodhat.
Egy új főemlősökön végzett kutatás szerint, a fog méret arányos az agymérettel, illetve az anyaméhben töltött idővel is. Vagyis ezzel meg tudják állapítani, hogy az emberi agy mérete mikor kezdett növekedni. Sőt a tűz- és eszközhasználat is megjelenik a fogakon. Miután elkezdtünk tüzet használni, a megpuhult húshoz nem volt szükségünk nagy fogakra. A korai emberek még a fogukat eszközként használták, például fafaragáshoz vagy bizonyos dolgok megtartásához, ez pedig nyomot hagyott a fogaikon. Ahogy elkezdtük a fogainkat kevésbé „extra kézként” használni, úgy azok mérete is csökkent és kevesebb szerep jutott nekik.
Mivel ennyi mindent el tudnak árulni a fogak egyes élőlények életének számtalan aspektusáról, így nem csoda, hogy ezek számítanak a legjobb lehetséges kövületeknek.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
