Globális gazdasági integráció felé Afrikában

Az évente megünnepelt Afrika Nap (május 25.) előestéjén szeretnénk jobban megvilágítani az Afrikai Unió 2023-as évre választott vezérfonalát, ebben az esetben az „AfCFTA (Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Övezet) végrehajtásának felgyorsítását”. Ez a téma közel áll az európai befektetők szívéhez, akik szívesen indulnának el Afrikában, és keresnének új üzleti lehetőségeket.

Az alapítással kapcsolatban

Az elmúlt évek válságai, mint például a Covid-19 és az ukrajnai háború, megerősítették, hogy az afrikai kontinens import tekintetében túlzottan függ a világ többi részétől. Ezért sürgősen szükség van arra, hogy Afrikában, a magánszektorra összpontosítva, fokozzák a termelést és többet kereskedjenek. Ez az AfCFTA egyik kifejezett prioritása, az áruk és a személyek szabad interkontinentális mozgása mellett, ami Afrika globális gazdasági integrációjához vezet.

Fő célkitűzések

Az afrikai regionális integrációt a kontinens számos politikai vezetője és gazdasági szereplője prioritásnak tekinti. A kontinentális szabadkereskedelmi övezetet (AfCFTA) létrehozó, 2021 januárjában valamennyi afrikai ország által aláírt megállapodással a kihívás most az áruk és szolgáltatások kontinentális piacának fokozatos létrehozása, valamint a kontinentális vámunió alapjainak megteremtése.

A kontinensen sokan úgy tekintenek az AfCFTA-ra, mint a beruházások, a gazdasági diverzifikáció és a munkahelyteremtés tervezetére, amely Afrika jövőjét alakítja, hozzájárul a 2030-ig elérendő fenntartható fejlődési célok megvalósításához, a helyi gazdaságok versenyképességének megerősítéséhez, az Afrikai Unió (AU) 2063-as menetrendjének megvalósítása felé tett előrelépések megszilárdításához, és hosszú távon elősegíti az „Afrikai Unió-Európai Unió” szabadkereskedelmi övezet létrehozását. Több mint 2,5 billió dolláros GDP-vel és 1,3 milliárd fős többségében 30 év alatti lakossággal, az afrikai országoknak nagy előnye származik a régión belüli afrikai kereskedelemből, amely a Világbank szerint 30 millió embert emelhet ki a mélyszegénységből.

Ebben az összefüggésben a már érintett országokban 96 termék vámjának csökkentésére irányuló projektet hoztak létre. Ez egy irányított kereskedelmi kezdeményezés, amelyet hamarosan újabb afrikai országok is elfogadnak.

A termékek listája a szolgáltatási szektorra is kiterjed, például a pénzügyi szolgáltatásokra, ahol nagy erőfeszítéseket tesznek a pénzváltás megkönnyítése érdekében: lehetővé válik két afrikai valuta közvetlen átváltása, egy pánafrikai rendszer, ami jelentősen csökkenti a pénzátutalások költségeit.

A vállalkozók arra is számítanak, hogy az AfCFTA csökkenteni fogja az árakat és az áruk szállítási idejét, ami nagyban hozzájárul majd az élelmiszerbiztonság megerősítéséhez Afrikában, amit a jelenlegi geopolitikai helyzet okozta inflációs nyomás veszélyeztet. Wamkele Mene, az AfCFTA főtitkára szerint „a mezőgazdasági termékek kontinensen belüli kereskedelme 2030-ra 574%-kal növekedhet, ha a hozzá kapcsolódó vámokat megszüntetik”.

A multinacionális vállalatok, a fiatalok és a nők bevonása

Mindazonáltal a közgazdászok és a nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó szakemberek szerint a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetének megvalósítása a kontinens egész területén termelő és exportáló nagy afrikai multinacionális vállalatok bevonásával is elérhető. Ezeknek az afrikai szereplőknek a súlya és hozzájárulása az, ami lendületet adhat az Afrikán belüli kereskedelemnek, és így felgyorsíthatja a regionális és kontinentális integráció folyamatát.

A hagyományos kereskedelmi megállapodásokkal ellentétben, amelyek az áruk, szolgáltatások és szellemi tulajdonjogok kereskedelmére összpontosítanak, az AfCFTA tágabb célt tűzött ki az esélyegyenlőségi megközelítés elfogadásával, amely magában foglalja a társadalmi-gazdasági integráció megvalósítását, a résztvevő államok strukturális átalakulását, valamint a fiatalok és a nők bevonását az Afrika iparosítására irányuló erőfeszítésekbe. Az afrikai vezetők már a kezdetektől fogva követelték a nőkről és a fiatal kereskedőkről szóló szabályozás kidolgozását.

Alapok és külföldi befektetések

Az Afrikai Fejlesztési Bank (AfDB) alapjai, valamint az Afreximbank kiigazítási alapjai mellett, amelyek a résztvevő államok gazdasági támogatását szolgálják, az Európai Unió az AfCFTA számára is forrásokat kíván elkülöníteni, amelyek célja az interkontinentális gazdasági integráció támogatása és a külföldi (különösen az európai) befektetések ösztönzése Afrikában. Ez a kezdeményezés várhatóan az Afrikán belüli, valamint az Afrika és Európa közötti kereskedelem jelentős növekedéséhez vezet majd, ami alapvetően a beruházásokról, szellemi tulajdonjogokról és versenypolitikáról szóló együttműködési megállapodások előneit élvezve, amelyek összhangban állnak az Európában elfogadott eljárásokkal.

Az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Megállapodás Beruházási Jegyzőkönyve, amely egy átfogó információs rendszerrel fog rendelkezni (e-tarifa könyv, külön weboldal, származási szabályok kézikönyve, online monitoring stb.), amely a politikai döntéshozók, importőrök, exportőrök, kiskereskedők és befektetők számára valós időben naprakész adatokat biztosít, segíti a beruházások szabályozását, és befolyásolni fogja a kormányok azon képességét, hogy meghatározzák, milyen típusú megállapodásokat kívánnak kötni, amikor külföldi vállalatok az országukban fektetnek be.

Ilyen beruházási rendelkezések, amelyek elsődleges célja a befektetők védelme az önkényes kisajátítással vagy államosítással szemben, például a következők: piacok megnyitása, a külföldi befektetők helyi vállalatokkal szembeni diskrimináció-mentessége, letelepedési jog, a befektetői-állami vitarendezési eljárások (ISDS), letelepedés előtti rendelkezések és kisajátítási szabályok.

Azt is meg kell jegyezni, hogy az Afrikában meglévő regionális gazdasági közösségek (REC) saját ISDS-megközelítéssel rendelkeznek, ami kedvezően fogja ösztönözni az AfCFTA-tagállamok többségének alkalmazkodását az új rendelkezésekhez, amelyek célja elsősorban az Afrikába vonzott külföldi befektetők ösztönzése és számukra kedvező üzleti környezet biztosítása.