Az emberiség története rendkívül távolra nyílik vissza az időben. Nem régiben sikerült beazonosítani az eddig talált legősibb Homo Sapiens lábnyomot. A kutatók már kezdték azt hinni, hogy 50 000 évnél régebbi lábnyomokat már nem nagyon fognak találni. Mindezek ellenére találtak egy rendkívül régi lenyomatot, amely az előzetes megfigyeléseknél több, mint háromszor régebbi.
Két évtizeddel ezelőtt a kutatók úgy gondolták, hogy 50 000 évnél régebbi lábnyomokat már nem nagyon fogunk találni, mert ritkák. Afrikában csak 4 lelőhelyről tudtak akkoriban: Kettő Kelet-Afrikában, Tanzániában és Kenyában volt, míg kettő Dél-Afrikában. Az egyik lelőhely neve Nahoon, ahol 1966-ban megtalálták az első emberi lábnyomokat.
2023-ban kiderült, hogy nem nézelődtek elég alaposan a kutatók. Afrikában összesen 14 lelőhely van, ahol 50 000 évnél régebbi emberi nyomokra bukkanhatunk, és tíz másik a világ egyéb tájain. A lábnyomokból és egyéb maradványokból hasznos következtetéseket lehet levonni az akkori emberek életvitelével kapcsolatban. Egy újonnan publikált kutatásban 7 új nyomot sikerült beazonosítani — írja az IFLS.
A legrégebbi lábnyom
A megvizsgált nyomok közül a legkorábbiak körülbelül 71 000 évvel ezelőttről származnak. Ezzel szemben a legrégebbi nem kevesebb, mint 153 000 éves. Ez azt jelenti, hogy a kutatás során megtalálták az eddig ismert legrégebbi Homo Sapiens lábnyomot. Az új lelet megerősíti az eddigi régészeti feltételezéseket. Eszerint anatómiailag modern emberek éltek a Jóreménység fokának környékén. Ezek az emberek már használtak fejlett kőeszközöket, gyakorolták a művészet bizonyos fajtáit, készítettek ékszereket stb. Ez azt is megerősíti, hogy a fejlett emberek még az Afrikából való elterjedés előtt is éltek már Afrika déli részén.
A lábnyomok korát a környező anyag korából tudják megállapítani. Ha ezt nem tudják megtenni, akkor gyakorlatilag nem lehet különbséget tenni bizonyos leletek között, és a korukat sem lehet megállapítani. Ezen lábnyomok esetében azt próbálták megállapítani, hogy a lábnyomok körüli lerakodások mennyi ideje vannak eltemetve, vagyis a homok milyen régóta nem látta a Napot. A vizes homokban hagyott lábnyomra rárakódott a friss homok, ami utána elfedett és megőrizte. Feltételezhetően ez nem sokkal a lábnyom létrejötte után történt, így elég pontosan meg lehet mondani, hogy mikor keletkezett a lábnyom.
A 153 000 éves lábnyomot a Garden Route nemzeti parkban találták meg, nyugatra Knysna városától. Az ezelőtt talált leletek 124 000 és 117 000 év közé voltak tehetők.
A kutatócsapat még nem végzett a munkával. Szerintük még több lenyomat vár felfedezésre a partvidéken. A keresést kitágítják, és régebbi lelőhelyeket is meg fognak vizsgálni, amelyeknek a kora 400 000 és 2 millió év közé tehető. Egy évtizeddel később akár sokkal több lelettel is bővülhet az ősi emberek lenyomatainak listája. Ebből pedig rengeteg mindent megtudhatunk az ősemberek életviteléről és lakhelyeiről.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Borzalmas: egy év alatt 93 gyerek halt bele a könyörtelen beavatási szertartásba
Megfejtették a vízvezetékben talált idegenkoponya rejtélyét
Mi mindent rejthet még a Balaton mélye? Leletek és legendák nyomában
Másolatnak hitték, kiderült, hogy majdnem 3 ezer éves a Magyarországon talált kard
Bejutottak Kádár János titkos balatoni nyaralójába, ez fogadta őket
A tűrhetetlen szárazságban az ország legszárazságtűrőbb fűféléi is tömegesen pusztulnak
