VIDEÓK, KÉPEK: Ismeretlen, majomszerű, fejlett emberfajt fedeztek fel

A Homo naledi sokkal korábban élt akár a neandervölgyi embernél vagy a mai Homo sapiens sapiensnél, ám egyes tudósok úgy vélik, körükben az eszközhasználat, a spiritualitás, a halál utáni életben való hit, a tűz ismerete és a művészetek iránti fogékonyság igencsak elterjedt volt. Más tudósok ezt hevesen ellenzik, a vitába pedig beszállt a Netflix és a National Geographic is.

És ez sokak szerint baj. Merthogy egyes tudósok szerint a tudósoknak, kutatóknak, tudományos fokozattal és tudással felszerelt személyeknek kell megvívniuk a tudományos vitákat. Ehelyett egy nemrég megjelent Netflix-dokumentumfilm repült rá a témára, ami kiviszi a Homo naledi történetét a közvélemény ítélőszéke elé és mindenki pontosan tudja, hogy az emberek mennyire befolyásolhatók és mennyire szeretnek hinni a fantazmagóriákban.

Íme egy Homo naledi:

Creative Commons

BEZÁRÁS

Nos, az aktuális ügy kapcsán a piros sarokban van Lee Berger professzor a Witwatersrand Egyetemről Dél-Afrikából. Ő 2015-ben taláta meg a Homo naledit egy helyi barlang, a Rising Star Cave (Felkelő Csillag Barlang) mélyén. A leletnek több érdekessége is volt. Ilyenkor egy-három temetkezést szoktak feltárni, itt 15-öt találtak. A Homo naledi agya sokkal kisebb volt a mai embereknél, inkább a csimpánzokéhoz állt közel, de kézujjaik és lábujjaik hasonlók voltak ma élő társaikhoz. Ezért a legtöbben úgy gondolták, viselkedésük hasonló volt a majmokéhoz, írja az iflscience.com. Nem így Berger. Íme egy videó a barlangról:

Új emberfaj – rengeteg vita

Két hónapja tanulmány-sorozatot jelentetett meg, amiben azt állította, használták a tüzet, eltemették halottaikat (sőt, kőeszközökkel is ellátták őket a túlvilágra, tehát hittek a spiritualitásban is). Emellett a világ legősibb művészeti alkotásait készítették el egy barlangoszlopra. A Netflix erről készített egy dokumentumfilmet, de egyetlen kritikus hangot sem jelentetett meg benne. Pedig abból van bőven.

Az elképzelt kék sarokban így az ő szellemi vezetőjük, Michael Petraglia professzor foglalhat helyet a Griffith Egyetemről (Ausztrália), aki szerint a 15 temetkezés felfedezése hatalmas teljesítmény, de Berger állításai közül egyik sem igaz. Szerinte az, hogy egy hosszú barlang mélyéről kerültek elő a leletek, ahova fényforrás nélkül nem lehet bemenni semmit sem bizonyít, mert nem tudjuk hogyan nézett ki a terület 2-300.000 évvel ezelőtt. A faszénnyomok pedig sokkal későbbiek, mint a Homo naledi, vélhetően a Homo sapiens vitte oda be a tüzet.

Creative Commons

Petraglia szerint az, amit művészet alkotásnak vélnek lehet akár a kőzetek mozgásából fakadó törések eredménye is. Ráadásul senki hozzáértő nem tanulmányozta még ezeket. Szerinte viszont ennél sokkal nagyobb gond, hogy még a kritikák megjelenése előtt, a tanulmánysorozat nem lektorált változata alapján ugrott a támára a Netflix és a National Geographic is, mert ez elviszi a szakmai fókuszt az ügyről és sokkal nehezebben derül majd ki mégis kik lakhattak néhány százezer évvel ezelőtt e dél-afrikai barlang mélyén.

Íme a National Geographic anyaga. A Homo naledi-nek már Facebook-oldala is van, csekkold ITT.

Olvass tovább nálunk: tízszer erősebb üveget fedeztek fel amerikai tudósok, illetve a saját holdja fogja elpusztítani a Marsot.