Sok kietlen hely van a világon, de az viszonylag ritka, hogy több száz kilométeren át az égvilágon semmivel sem találkozunk. Namíbia északi partja, az úgynevezett Csontvázpart, ahol a tengeren, a homokdűnéken, a fókákon, zuzmókon és hosszú levelű velvícsiákon kívül semmi sem él. A terület ma már természetvédelmi terület, így a homokdűnék végtelen nyugalmát semmi sem zavarhatja meg.
A meghatározás szerint a Csontvázpart a namíbiai tengerpart északi részét jelöli. A terület az angolai Cunene-folyótól egész a déli Swakop-folyóig tart. Néha a Csontvázpart nagyobb területet is jelöl, például az egész namíbiai tengerpartot. A partszakasz elnevezése az ott elszórt bálna és fóka csontokat jelenti. Ezeket eredetileg az errefelé vadászó hajók szórták szét, amelyek sok helyen még a mai napig is láthatók.
A partszakasz hihetetlenül száraz, évente mindössze átlagosan 10 milliméter csapadék hullik a vidéken. Ez a partmentén haladó hideg áramlatnak köszönhető. Ehhez hasonló partszakasz található még például Chilében is. Az őslakos szanok vagy ismertebb nevükön busmanok csak úgy nevezik a területet „Föld, amit Isten dühében teremtett.”
Csontvázpart
A partszakaszt már az évezredek óta ott élő őslakosok ismerték, de a barátságtalan környezet miatt különösebb hasznot nem láttak benne. Az első igazi lakói a területnek a hottentották, tengerparti vándorlók voltak, akik a part mentén halásztak, illetve fókára és bálnára vadásztak. Miután feladták életmódjukat a kis közösségek a 19. és a 20. század során a terület teljesen elnéptelenedett.
A gyarmatosítás korában a part mellett haladtak el az Afrikát megkerülő kereskedelmi útvonalak. A gond csak az volt, hogy a hideg áramlatok miatt az idő nagy részében a partszakaszt végig sűrű köd borította. A portugálok csak a „Pokol kapuiként” emlegették a területet. A ködben a hajók könnyen zátonyra futhattak, de ha a hajótöröttek még partra is jutottak, még akkor sem reménykedhettek túl sok jóban. A partra érkezve egy kietlen sivatag várta a túlélőket, akik a legnagyobb valószínűség szerint szomjan haltak. A mai napig is több mint 100 hajóroncs látható a part mentén.
A bálnavadászat kifejezetten jövedelmező üzlet volt a területen. 1908 és 1930 között 73 500 bálnát öltek meg a környéken. A túlvadászat miatt egy időre ki is haltak a bálnák a közeli vizekben.
A Csontvázpart Nemzeti Park 16 930 négyzetkilométert ölel fel. Ez a teljes namíbiai tengerpart egyharmadát jelenti. Walvis Bay mellett található a 7-es számú dűne, amely a legmagasabb egész Namíbiában a maga 383 méteres magasságával. Tervben van a nemzeti park bővítése is, ami, ha megtörténik, Namíbia lehet az első ország a világon, amelynek a teljes tengerpartja természetvédelmi terület.
A Csontvázparton, mint már említettük, sok minden nem található. Homokból rengeteg van, illetve a parton fókák ezrei láthatóak. Mára már a hosszúszárnyú bálnák is visszatértek a vizekbe, akiket először 2012-ben figyeltek meg. Zuzmókból legalább 100 faj található a partvidéken. Ezenkívül még megtalálható az úgynevezett velvícsia növény is, amelynek nagyon hosszú levelei vannak. Ezek a növények akár 2000 évig is elélhetnek.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Borzalmas: egy év alatt 93 gyerek halt bele a könyörtelen beavatási szertartásba
Megfejtették a vízvezetékben talált idegenkoponya rejtélyét
Mi mindent rejthet még a Balaton mélye? Leletek és legendák nyomában
Másolatnak hitték, kiderült, hogy majdnem 3 ezer éves a Magyarországon talált kard
Bejutottak Kádár János titkos balatoni nyaralójába, ez fogadta őket
A tűrhetetlen szárazságban az ország legszárazságtűrőbb fűféléi is tömegesen pusztulnak
