A kínai terjeszkedés sokakat megrémít, hiszen úgy tűnhet, mintha hirtelen mindent felvásárolna Kína. Bár Kína gazdasági befolyásának növekedése vitathatatlan, a helyzet nem ennyire egyszerű. A gyárak, a városrészek, az ingatlanok felvásárlása sokszor egyedi esetekben történik. A kínaiak valóban befektetnek, de ez nem feltétlenül jelenti a kínai állam terjeszkedését, és nem minden esetben rossz.
Jelenleg rengeteg figyelem irányul a Kína gazdasági terjeszkedésére. Persze az aggodalom nem megalapozatlan, de meglehetősen túlreagált. Ezenkívül a befogadó államoknak legalább akkora szerepük van Kína terjeszkedésében, mint magának Kínának. Ha most csak a kínai hitelek esetére gondolunk, ami megint csak egy bonyolult nemzetközi kérdéskör: ha nem vesznek fel kínai hiteleket egyes országok, akkor nem is tudnak eladósodni feléjük. Tehát Kína sem csak úgy megjelenik hívatlanul Európában vagy Amerikában. Emellett nem szabad elfelejteni, hogy nem csak Kína terjeszkedik, de például Dél-Korea is, amit a gödi szintén akkumulátorgyár is remekül megmutat.
Előző cikkünkben az American Factory c. 2019-es filmet vizsgáltuk meg. Ebben a cikkben viszont Fuyao Glass America gyára és a debreceni akkumulátorgyár esetét fogjuk összehasonlítani. Bár a két eset elsőre hasonlónak tűnik, valójában a két hasonlóság kimerül ebben: Kína és gyár. Gyakorlatilag minden másban merőben eltér a két ügy. Na de vegyük is sorra, hogy miért.
Fuyao Glass America
Mint azt már az előző cikkben is kifejtettük, az amerikai gyár esetében nem Kína térnyerése volt a központi téma, hanem a munkamorálbéli kulturális eltérések. Moraine városában a General Motors gyárának bezárása számtalan embert hagyott munka nélkül. Ezért mikor a Fuyao Üvegipari vállalat felvásárolta a gyárat, a helyiek eredetileg örültek, hiszen új munkahelyek nyíltak. Persze Kínában az állam keze mindig ott van így vagy úgy a vállatokban, de ez inkább egy magánüzletnek tekinthető, mintsem egy állami beruházásnak Kína részéről.
A helyiek tehát örömmel fogadták a gyár újranyitását, hiszen Ohio állam része volt a “rozsdaövnek”, amely az Egyesült Államok iparának szíve volt a az ipar kiszervezése előtt. Bár a kulturális összeférhetetlenségek és az automatizálás több problémát is eredményezett a gyár végeredményében jót tett a régiónak. De ami fontos, hogy ez egy újraindult gyár volt, ahol helyieket alkalmaztak, egy volt ipari régióban, a helyiek örültek neki, ráadásul nagyrészt magán befektetésről volt szó.
CATL akkumulátorgyár
Debrecenben már egész más a helyzet. Bár Debrecenben több gyár is található, azért nem mondható tipikus iparvárosnak. Érthető tehát, hogy a helyiek nem örvendeztek egy ilyen hatalmas ipari létesítmény építésétől. Ráadásul az akkumulátorgyártás kifejezetten környezetszennyező tud lenni, ami még inkább erősítette a helyi lakosok ellenérzését. A helyzet abból a szempontból is más, hogy a debreceni gyár jelentős állami támogatást is kapott. A HVG szerint a projekt nagyjából 3000 ezer milliárd forintnyi összegbe kerül. Ehhez az állam a 24.hu információi alapján 320 milliárd forinttal járult hozzá, amely a teljes beruházás körülbelül 10 százaléka.
A másik probléma, ami megint csak a helyi érdekeket sérti, az a munkaerő kérdése. A CATL állítja, hogy hosszútávon magyar munkaerővel fogják feltölteni a gyár 9000 pozícióját, de először kínai munkaerővel fogja megkezdeni a működését a gyár — írja a HVG. Vagyis érthető a helyiek ellenállása, hiszen ők lesznek a gyár negatív következményeinek elszenvedői, miközben a gyár által teremtett lehetőségekből még legjobb esetben is csak minimálisan részesülnek. Természetesen, ha a jövőben a magyar munkaerő is helyet kap a gyárban, ahogy azt a cég állítja, akkor hosszú távon valóban jól járhat Debrecen és a régió is.
A két esettanulmány jól megmutatja a Kína gazdasági terjeszkedésének két teljesen különböző oldalát. Tekintve, hogy a debreceni gyár még épül, így véleményeket mondani róla nem lenne helyes. Ugyanakkor az jól látszik, hogy egy-egy nagyszabású befektetésnek teljesen más lehet a megítélése, még ha a kiindulópont hasonlónak is tűnik.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Source: Cincinnati.com, HVG.hu, 24.hu
