Lehallgatják-e a földönkívüliek a telefonunkat?
Az elmúlt évszázadban becslések szerint 75 közeli csillagrendszerig értek el az általunk közvetített különböző rádió- és televízióadások. A csillagok körülbelül egynegyedéről nyert megerősítést, hogy rendelkezik a lakható zónában keringő exobolygóval. Lehet, hogy néhányon kialakult olyan intelligens élet, amely képes fogadni a kiszivárgott jeleinket?
Nemrégiben egy rádiócsillagászati csapat modellt készített az általunk az űrbe kisugárzott technológiai melléktermékekről, közölte az IFLS. Amikor legutóbb a tudósok szimulálták a Föld kibocsátását, még a Farrah Fawcett-féle Charlie angyalai volt a legnépszerűbb tévésorozat, a rádiókból pedig az ABBA legújabb slágere szólt. Napjainkban azonban mobileszközök milliárdjai terabájtnyi tartalmat sugároznak kontinenseken keresztül minden percben, éjjel-nappal.
A földön kívüli élet keresése, beleértve a földön kívüli technológia bizonyítékainak detektálását is, töretlen népszerűségnek örvend évtizedek óta. A SETI rádiócsillagászai régóta arra összpontosítanak, hogy a kozmoszban keressenek egy keskeny sávú szándékos rádióadást, amely azt mondja, hogy „Hé, itt vagyunk”. Valószínűleg az idegen logika is azt eredményezi, hogy egy keskeny sávú frekvencián sugározzák a jelet, hogy az kiemelkedjen az univerzum természetes kakofóniájából.
Sullivan, Brown és Wetherill egy alternatív SETI-módszert javasolt 1978-as kutatási tanulmányukban, mégpedig hogy hallgassuk le mi a mit sem sejtő földönkívülieket, akik esetleg kiszivárogtatják mindennapos rádióadásukat.
Álláspontjuk bizonyítására kiszámolták a Föld akkori legerősebb rádiószivárgását, a keskenysávú TV-adásokat. A bolygók szögeit és a miénkhez hasonló idegen vevőkészülékeket figyelembe véve a csapat arra a következtetésre jutott, hogy elegendő rádiósugárzást bocsájtunk ki ahhoz, hogy a legalább 25 fényévnyire lévő csillagrendszerek észleljék azt.
Míg a tanulmány igazolta a SETI mögött meghúzódó konkrét tudományt, a rádiócsillagászok, akiknek gyakran szűkös volt a finanszírozása és a teleszkóp ideje, visszatértek szokásos keskenysávú keresésükhöz, és várták, hogy az univerzum szélessávú zajából egy wow-jel pattanjon ki. Ráadásul technológiáink energiahatékonyabb rendszerekké fejlődtek. A kábeltelevízió az 1980-as években, az otthoni számítógépek pedig a 90-es években terjedtek el, megváltoztatva átviteli jeleink architektúráját és teljesítményét. Alacsonyabb lett a jelveszteség, azaz kisebb valószínűséggel észlelhető a „digitális szemét”.
„A SETI tudósai folyamatosan azt mondogatták, hogy rádiócsendbe kezdünk” – emlékezett vissza Michael Garrett , a Manchesteri Egyetem csillagászprofesszora az IFLScience-nek. „De aztán megjelent a Wi-Fi és a mobileszközeink. A telefonom talán egy watt teljesítményű, de mára több milliárd van belőlük szerte a bolygón. Egyfajta rémálom az állandó rádiózaj ebben a gubójában élni.”
Egy idegen fajjal való találkozás akár végzetes is lehet az emberiségre, ha az rosszindulatú, Ramiro Saide mozambiki rádiócsillagász azonban másként gondolja. „Egy földönkívüli jel észlelése csodálatos lehetőség lenne egy másik kultúrától való tanulásra. Valamiféle beteljesüléssel fedezhetjük fel, hogy nem vagyunk egyedül, hogy a térnek ez az üressége valójában nem üres” – mondta.
Ezért Saide és posztdoktori témavezetője, Garrett, valamint Nalini Heerallall-Issur a Mauritiusi Egyetemről úgy döntött, hogy frissíteni kell a Föld rádiószivárgási profilját.
Az OpenCelliD nyílt forrásból származó szoftverének földrajzi helymeghatározási adatait felhasználva a csapat 30 millió mobiltelefon-tornyot térképezett fel szerte a világon. Az egyes cellák frekvenciatartományának és teljesítményének átlagolásával összegyűjtötték a mobiltornyok antennáinak csúcsteljesítményét, amelyek oldalra nyúlnak a horizontunk felé. Aztán, figyelembe véve néhány elméleti idegen megfigyelőt három közeli csillagrendszerből, egy hullámos rádiószivárgás mintázat alakult ki, ahogy a mobil tornyok a Föld forgásával együtt emelkednek és eltűnnek.
„Az észlelés nem csak az átvitel erejéről szól. Figyelembe vesszük az olyan tényezőket, mint a frekvencia, az időzítés és a sávszélesség. Természetesen ott van a vevő távcső érzékenysége, iránya és távolsága is” – magyarázta Saide. “Tehát egy, a Földet megfigyelő északi csillagrendszer észlelné leginkább mobiltelefonjaink szivárgását, mivel a legtöbb tornyunk az északi féltekén található.”
A csapat eredményei felfedték, hogy egy körülbelül 8 fényévnyire lévő, HD95735 jelzésű vörös törpet kapja a legtöbb adatot a Földről, mintegy 4 gigawatt erősségben – az összes amerikai és kínai torony oda fókuszál. Egyenlítőnk felől a Barnard-csillag, egy körülbelül 6 fényévnyire lévő vörös törpe, melynek egy megerősített exobolygója van, délről pedig az Alpha Centauri A, ami egy hármas csillagrendszer tagja, körülbelül 4 fényévre. A csapat megállapította, hogy ezek a csillagok körülbelül 3 gigawattnyi adatot kaphatnak, amely Európa, Ázsia, Afrika és Ausztrália egyes részeiből szivárog ki.
Ez még mindig elég alacsony jelszázalék, és csak a jelenlegi, 4G hálózatokkal számol. Azonban a már létező 5G elterjedése nagyfrekvenciás, szélessávú architektúrákat ígérnek, amelyek erősebb keskeny nyalábú sugárzást eredményeznek az elektromágneses spektrum tágabb szélességében.
És ott vannak még a kereskedelmi repülőterek által kibocsátott megawattok és frekvenciák, a becslések szerint 200 millió Wi-Fi router, vagy épp a műholdjaink.
Elon Musk bővülő Starlinkje a bolygónkon aktív 8.000 műhold több mint felét teszi ki. Az Amazon versenyezni kíván a Starlink szélessávú műholdas szolgáltatásával, miközben Kína és az EU fejleszti flottáját. A Nemzetközi Csillagászati Unió szerint a következő évtizedben 100.000 műholdat bocsátanak fel.
„Tudjuk, hogy a Starlink széles sávon működik magasabb frekvencián, körülbelül 10 gigahertzen, a spektrum azon részén, amely zavarja a rádióteleszkópjainkat” – erősítette meg Garrett. „De még mindig nem tudunk a cég földi bázisállomásairól, a műholdas átviteli ciklusokról, a teljesítményről, vagy arról, hogy a konstelláció hogyan fog fejlődni.”
„Létrehoztuk ezt az előzetes modellt, így építhetünk rá, és extrapolálhatunk a jövőre” – jegyezte meg a tudós. „Gyanítom, hogy nemsokára karácsonyfaként fogunk világítani az űrben, amelyet bármely fejlett civilizáció felismerhet a megfelelő technológiával.”
Ez is érdekes lehet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Mount Weather: A világ egyik legbiztonságosabb bunkere
Hitlert eredetileg beépített ügynökként került a későbbi náci pártba
A náci vezető, Hermann Göring háza alatt csontvázakat találtak
Szeplőtelen fogantatás 4 különböző fajnál állatvilágban
A lengyelek titokzatos közössége Texasban, amelyet 1852-ben alapítottak
Amikor egy 7600 tonnás épületet arrébb tettek Romániában, mert útban volt