Óriási lehet a baj, ha berobban ez a kór, mert a COVID a legdurvább időszakában sem volt ilyen veszélyes.
A világ leghalálosabb betegségének halálozási aránya közel 100%, kongatja meg a vészharangokat cikkében a LADbible.
Míg az orvostudomány és az egészségügyi ellátás sok éve tartó fejlődésének hála a legtöbb halálos betegség esetében csökkent az úgynevezett mortalitási ráta, vannak olyan betegségek, amelyek esetében nem számolhatunk be ilyen fejlődésről.
A kuru nevű betegségnek például konkrétan 100% közelében jár a halálozási aránya. Magyarra lefordítva: aki elkapja, meghal. A betegséget először az 1950-es években fedezték fel Pápa Új-Guinea kannibál törzseinél, és egy fertőző fehérje, a prion okozza, amely a szennyezett emberi agyszövetben található.
Egy egészségügyi szaklap szerint a kuru olyan új-guineai emberek között fordul elő, akik a kannibalizmus azon formáját gyakorolták, amelyben halottak agyát ették meg egy temetési rituálé részeként.
Bár az első hallásra is gusztustalan szokás az 1960-as években eltűnt, a kuru esetek még sok éven át felbukkantak, és az ezt követő években az emberek továbbra is belehaltak a betegségbe.
Hosszú lappangási idő, riasztó tünetek
A betegség lappangási ideje ráadásul nagyon hosszú, néhány évtől akár évtizedekig is eltarthat. Bár a lappangási idő leggyakrabban 10 és 13 év között van, a múltban 50 éves vagy még ennél is hosszabb eseteket jelentettek.
De ha a tünetek jelentkeznek, általában csak egy-két év van hátra a tragikus halál előtt. De mik is ezek a tünetek?
Nos, a leggyakoribbak közé tartozik a kar- és lábfájdalom, járási nehézség, fejfájás, nyelési nehézség, remegés és izomrángás.
Érdemes megjegyezni, hogy a kuru betegség ritka, különösen ahhoz képest, hogy 1957-ben még 200 halálesetet jelentettek.
2010-től mostanáig hivatalosan nulla halálesetről számoltak be, de csak bizonytalan információk vannak arról, hogy ki volt az utolsó ember, aki életét vesztette a betegség következtében.
Egyes források szerint 2005-ben halt meg az utolsó ember a kuru miatt, de olyan beszámolók is vannak, amelyek szerint 2009-ben.
Mindenesetre a betegség jelenleg látszólag szunnyad, de ki tudja, hogy ez meddig tart.
A betegség csúcspontja az 1950-es években volt, amikor az érintett falvakban 1000-ből 35 ember is meghalt.
Kiderült, hogy a gyerekek és a nők jobban érintettek, mint a férfiak. Ez valószínűleg annak a ténynek köszönhető, hogy a nők és a gyerekek ették meg leggyakrabban az agyat.
