Lehet alapja az óriásokról és a törpékről szóló legendáknak? Úgy tűnik igen, legalább is két nemrég tett felfedezés alapján, melyek korábban ismeretlen emberi fajokat találtak Ázsiában és azt mutatják, őseink elképesztően alkalmazkodók voltak a változó környezeti viszonyokhoz.
Az állatvilágól kiemelkedő ember alapvetően egy izomerőben és más tulajdonságokban is közepesen erős faj, amely sohasem lett volna képes felülni a tápláléklánc csúcsára. Még azok az egyedei sem, amelyek egy oroszországi barlang mélyéről kerültek elő és akár 2,5 méteresre is megnőhettek. Bár kétségtelenül inspirálhatták az olyan történeteket, mint Dávid harca Góliát ellen, hisz az ilyen emlékek akár évezredekig is továbbörökíthetőek a következő generációk kollektív emlékezetében.
A gyenyiszovai ember méretei elképesztőek mai szemmel nézve, bár régészeti emlékek eddig csak három helyről kerültek elő vele kapcsolatban: a fent említett orosz barlangból, a Tibeti-fennsíkról és Laoszból. A DNS-vizsgálatok alapján a Homo nembe tartoztak, de egy másik fajba, amelynek örökítőanyaga kb 0,5%-ban különbözött a ma élő emberétől. Pusztulását – lenyűgöző méretei ellenére – mégis őseink okozták: a nagy tömegben együttműködő Sapiens faj egyedei nagyjából 41 ezer évvel ezelőtt véget vetettek a gyenyiszovai kultúrának.
A gyenyiszovai ember. Forrás: PrScr/YouTube
Ez is érdekelhet:
- Mekkorára nőhet az ember? Lehetnénk 18 méteresek? – Olvass tovább ITT
- Lehet, hogy egy csapat hobbit rejtőzködik Flores szigetén?
Hogyan kerültek a törpék Floresre?
Más a helyzet az alacsony növésű Flores-szigeti emberekkel. Ők is a Homo nem egyedei voltak, de ellentmondásos elméletek vannak arra nézve, hogy külön fajba tartoztak-e vagy a Sapiens kisnövésű változatai voltak. Két dolgot tudunk ugyanis biztosan. Nem betegség sújtotta őket, ami miatt törpenövésűek, mindössze 100-120 cm-esek lettek. Emellett viszont csak a Sapiens rendelkezett olyan együttműködési képességekkel, hogy Afroázsiából képes legyen elhajózni a nyílt tengeren az indonéz szigetvilágban található Floresra.
Emberré válás testmagasság szerint. Forrás: Forrás: PrScr/YouTube
Yuval Noah Harari izraeli történész szerint az történt, hogy az indonéz szigetvilágot egykor – az alacsonyabb vízállás miatt – ha nem is teljesen, de részben földhidak kötötték össze. A mainál sokkal keskenyebb szorosokon pedig – némi minimális, partmenti halászathoz szükséges hajóstudással – más emberfajok – így a floresiensis elődei – is át tudtak kelni. Ők viszont a tengerszint emelkedésével ott ragadtak és a tápanyaghiány miatt testméretük csökkenésnek indult az évezredek során.
- Érdekel, hogy miképp nézett ki egy Homo floresiensis arca? ITT lecsekkolhatod.
Flores-szigeti ember. Forrás: PrScr/YouTube
Létezésük – csakúgy mint a gyenyiszovai emberé – fajunk (vagy nemünk) bámulatos alkalmazkodási képességének bizonyítéka is egyben. Pusztulásukat azonban nekik is a Sapiens faj térségbeli megjelenése okozhatta 45 ezer évvel ezelőtt. Érdekel, hogy mely fajokat pusztította még el a Sapiens? ITT olvashatsz róluk.
