Kemény büntetések olvashatók Hammurapi törvényoszlopán

Hammurapi törvényoszlopa, amelyet Babilon királyáról neveztek el, a történelem egyik legkorábbi és legátfogóbb írott jogi kódexe. A 282 szabályból álló ősi kódex a kegyetlenség és az igazságosságot vegyíti, és a modern törvényekben is megtalálható elvek visszhangjait tartalmazza. Ezeket a szabályokat egy hatalmas fekete kőoszlopra írták, amely évezredekre feledésbe merült.

Hammurapi király, az első babiloni dinasztia hatodik és egyben leghíresebb uralkodója körülbelül Kr. e. 1792 és 1750 között kormányzott. Uralkodása alatt kiterjesztette a mai Irak területén fekvő királyságát a Tigris és az Eufrátesz folyó völgyére. Legendás törvényei azonban megszilárdították helyét a történelemben, számolt be a Greek Reporter.

Mi is a törvényoszlop?

A történészek úgy tekintenek Hammurapi törvényoszlopára, mint az ókori világ vitarendezéssel, bűnbüntetéssel és üzleti szabályozással kapcsolatos megközelítésének emblematikus példájára. Olyan kérdésekkel foglalkozott, mint a vérfertőzés, a válás és a tulajdonjog.

A dioritlapba vésett “házirend” kiállta az idő próbáját, és külsőleg is igen lenyűgöző. A csúcsán egy 75 cm magas dombormű ábrázolja Hammurapit, amint a törvényt a babiloni igazságszolgáltatás istenétől, Samastól veszi át.

Ez a szöveg nem csupán elveket vázol fel, hanem jogi esetek és precedensek gyűjteményét is tartalmazza, amelyek Hammurapi igazságos uralmát szemléltetik. Az oszlopon a “lex talionis” korai példái szerepelnek, amelyet gyakran “szemet szemért” kifejezésként emlegetnek, és amely a leghíresebb mondássá vált. Eredetileg így szólt: “Ha valaki más szemét elpusztítja, az ő szemét is el kell pusztítani”.

Komoly büntetés a vérfertőzésért és furcsa megkülönböztetések

Ezen kívül Hammurapi törvényoszlopa számos más súlyos büntetést is tartalmaz. Néha az elkövető nyelvének, kezének, szemének vagy fülének levágását is előírva. Az egyik törvény például azt mondta ki: “Ha valaki kiüti egy egyenrangú fogait, akkor neki is el kell veszítenie fogait”.

Különösen súlyos büntetés várt azokra, akik közeli rokonokkal kerültek intim kapcsolatba. Ezt ugyanis halállal büntették. A törvény így szólt: “Ha valaki az apja után az anyjával is vérfertőzésben vétkes, mindkettőjüket meg kell égetni”.

Hammurapi törvénykönyve a nemek és a társadalmi osztályok alapján eltérő bánásmódot mutatott. Ha például egy orvos hanyagsága egy gazdag beteg halálát okozta, az orvosnak a kezét amputálni kellett. Ha azonban a beteg rabszolga volt, az orvos “a rabszolgát egy másik rabszolgával kellett helyettesítse”.

Még a súlyos bűncselekmények esetében is a rangtól függően változott a büntetés. Ha például egy férfi megölt egy terhes szolgát, a büntetés egyszerű pénzbüntetés volt. Ezzel szemben, ha az áldozat egy szabad terhes nő volt, a kódex nem mást, mint az elkövető lányának halálát nevezi meg büntetésként.

A nemek közötti különbségek szintén jelentős szerepet játszottak ebben a babiloni törvénykönyvben. A férfiak több szabadságot és engedékenységet élveztek a törvény értelmében, ami lehetővé tette számukra, hogy házasságon kívüli viszonyt folytassanak cselédekkel és rabszolgákkal. A hűtlenségen rajtakapott nőket azonban megkötözték és szeretőjükkel együtt az Eufrátesz folyóba vetették.

A törvénykönyv hatása Hammurapi halála után is sokáig fennmaradt, és évszázadokon át jogi keretként szolgált a különböző hatalmi harcok során. Ez a törvénygyűjtemény azonban hosszú évekre a homályba veszett, mígnem 1901-ben francia régészek Iránban 1901-ben felfedezték. Az ősi törvényeket tartalmazó oszlop ma a párizsi Louvre Múzeumban található.

Párhuzamok a modern joggal

Az oszlop figyelemre méltó párhuzamokat mutat a modern jogrendszerek számos aspektusával. Az ártatlanság vélelmének modern koncepciójának előfutáraként szolgál, ahol az egyént ártatlannak tekintik, amíg bűnössége be nem bizonyosodik. Ha azonban egy vád hamisnak bizonyult, a törvény felelősséget rótt azokra, akik tévesen vádoltak meg egy ártatlan személyt.

A kód szerint: “Ha valaki bármilyen bűncselekmény vádjával a vének elé áll, és nem bizonyítja azt, akkor, ha halálos bűncselekményről van szó, halállal kell lakolnia.”

A kódex továbbá bizonyos fokú progresszivitást mutatott a minimálbér fogalmának bevezetésével. A kódexen belül több rendelet is meghatározza a különböző szakmák bérét. Például a babiloni tengerészek “évi hat gur kukoricára” (1 gur körülbelül 180 liter) számíthattak.

A társadalmi egyenlőtlenség azonban még ezekben a rendeletekben is fennmaradt, mivel az orvosok magasabb díjat kaptak a szabadok kezeléséért, mint a rabszolgákért.

Érdemes elolvasni:

• Magyar nevű régész fedezte fel a múmiát, akitől az Ozirisz-kultusz indulhatott Egyiptomban
• Ilyenek voltak a titkos ókori római bulik