Az üstökös, amely elsőként irtott ki településeket, majd megalapozta a földművelést
Egy mára kihalt észak-szíriai falu valószínűleg a legkorábbi példája annak az emberi közösségnek, amelyet közvetve eltalált és elpusztított egy nagy üstökös, amely nagyjából 12 800 évvel ezelőtt csapódott a Földbe. Az üstökös becsapódása drámai életmódváltást eredményezett a vadászatról a földművelésre, sőt a vadállatok irányítására is, derül ki a térségből még a 70-es években feltárt maradványok új elemzéséből.
A jelenlegi elemzések alapján ez lenne a legkorábbi példa arra, hogy egy kozmikus becsapódási esemény katasztrofálisan érintett egy emberi települést.
A kutatócsoport új értelmezése a Tell Abu Hureyra nevű őskori faluból származó ásatási anyagról, amely ma az észak-szíriai Aszad-tó tározó alatt van elmerülve, szintén arra utal, hogy a helyi éghajlat drasztikusan megváltozott akkor, amikor a Föld összeütközött a 100 kilométer széles, széteső jeges test, egy úgynevezett Kentaur szilánkjaival. Ezek az objektumok kettős természetűek, mivel úgy néznek ki, mint az aszteroidák, de üstökösökhöz hasonlóan gáz- és porcsóvát hagynak maguk után.
Az életet ‘forradalmasító’ üstökös
Az úgynevezett légrobbanás során az üstökös egyik hatalmas hőt tartalmazó darabja feltehetően magasan a bolygó légkörében robbant fel, és intenzív lökéshullámokat zúdított a falura, kiirtva ezzel a települések lakóit. A tudósok azt is gyanítják, hogy a pleisztocén–holocén becsapódási eseménynek nevezett jelenség porral takarta el a régiót, elzárva a napfényt és hideg telet idézve elő.
Az üstökös becsapódása előtt a feljegyzések szerint a telepesek főleg vadon termő gyümölcsöket, bogyós gyümölcsöket és hüvelyeseket fogyasztottak. Az eseményt követő maradványok már azt mutatják, hogy étrendjük a gabonafélék és a lencse felé tolódott el, ami a korai termesztési kísérletek eredménye.
Az új tanulmány szerint a térségben a szárazságtűrő növények is elterjedtek, ami a hűvös éghajlatról a sokkal szárazabbra való váltást mutatja. “A bizonyítékok egyértelműen azt mutatják, hogy a falusiak árpát, búzát és hüvelyeseket kezdtek termeszteni”, mondta James Kennett, a Kaliforniai Egyetem emeritus professzora.
Ezek az eredmények összhangban vannak azzal a 2007-es hipotézissel, miszerint bolygónk több ilyen üstökös robbanásának volt szemtanúja a kontinenseken. A szíriai falu felett kitört óriás üstökös részei a kutatók szerint több mint 50 ismert helyre záporoztak legalább öt kontinensen.
Mivel az üstökös “becsapódása” közvetett volt, és valójában a levegőben történt robbanás, a kutatók szerint nincsenek kráterek a talajban. “De valójában nincs is szükség kráterre”, magyarázta Kennett.
Sok elfogadott becsapódásnak nincs látható krátere.
A kutatást az Airbursts and Cratering Impacts című folyóiratban megjelent tanulmányban ismertetik.
Érdemes elolvasni:
