Tegnap írtunk a valaha élt legnagyobb óriáskígyóról a Földön, amely akár még egy T-rex-szel is birokra kelhetett volna – pláne, hogy nagyjából egy időben éltek – az ún titanoboáról. Nemrég pedig egy hatalmas, rá hasonlító kígyófej került elő Mexikóban, egy valamikori azték városból. Lehet, hogy találkoztak az utolsó példányokkal a közép-amerikai indiánok?
A titanoboa nagyjából 66-65 millió évvel ezelőtt élt bolygónkon és akár 14,3 méterre is megnőhetett, így mai boatársait simán lepipálta. A trópusi dél-amerikai dzsungelekben vitathatatlanul ő volt a csúcsragadozó, krokodilokat is megehetett, aminek oka, hogy akkoriban melegebb volt a felszíni hőmérséklet, így nagyobbra nőhettek ezek az őshüllők (ld dinoszauruszok). Ha kíváncsi vagy további részletekre erről a kígyóról, kattints IDE.
Bár a kutatók szerint sokkal az ember megjelenése előtt kihaltak, nemrég egy földrengét Mexikóban hatalmas, óriáskígyófejet ábrázoló szobrot hozott elő a Science Alert cikke szerint. Ehhez máskor sok évnyi aprólékos kutatómunka szükséges, ezt most a természet végezte el a régészek helyett.
A közép-amerikai országot szeptember 19-én rázta meg egy 7,6-os erősségű földrengés, amiben ketten meghaltak. A földmozgás elsősorban a nyugati partot érintette, de az ettől 400 kilométerre fekvő Mexikóvárostban is érezhető volt. A kígyófej is itt került elő, egy városközponttól nem messze fekvő jogi egyetem épületének alapja alól. A műalkotás kora több mint 500 év, tehát a területen akkoriban uralkodó aztékok készítették valamilyen célra.
Hatalmas kígyófejet készítettek az aztékok – de miért?
A fej 1,8 méter hosszú és 1 méter magas, illetve 85 centi széles. A súlya nagyjából 1,2 tonna, tehát nagyjából akkora, mint a nappali ágyad, de annál nagyságrendekkel nehezebb. Emelődaruval szedték ki mivel 4,5 méter mélyen volt és az ősi Tenochtitlan (a mai Mexikóváros) egyik épületét díszíthette.
A Mexikói Autonóm Egyetem és a Templo Mayor Múzeum szakembereinek segítségével sikerült megmenteni a felfedezést, amit még 80 százalékban az eredeti színezés borít. Van rajta piros, kék, fekete, fehér és okkersárga is. A színárnyalatok megőrzése érdekében jelenleg a kutatók egy nedves kamrában tárolják. Tekintve, hogy a színeket ásványokból és növényekből állították elő (azaz nem szintetikusak), kifejezetten értékesek és törékenyek.
Így néz ki profilból:
Így pedig szemből:
És hogy miért készítettek ilyen hatalmas kígyófejet az aztékok uralmuk csúcsán, azaz a spanyol hódítás előtt? Valószínűtlen, hogy ennyire hatalmas kígyókkal találkoztak volna, akár egy titanoboával. Inkább egyik istenüknek, Quetzalcoatl-nek akarhattak kedveskedni.
Ha nem is valami fantasy-szerű e felfedezés, egy ilyen kígyófej azért sok mindent elárul az őt készítő kultúra ügyességéről, építészetéről, színhasználatáról, ezért kiemelten is értékes.
Érdekelnek az aztékok? Ajánlunk még két cikket a témában:
