Őskori temetőt találtak, ami megváltoztathatja az emberi evolúcióról alkotott képünket
Dél-afrikai kutatók közölték, hogy megtalálták a világ legrégebbi ismert temetkezési helyét, amely egy olyan kicsi agyú távoli rokon maradványait rejti magában, akik a korábbi elképzelések szerint nem voltak képesek összetett viselkedésre.
A neves paleoantropológus, Lee Berger vezetésével a régészek még júniusban tették közzé, hogy felfedezték a Homo Naledi – egy még félig fán lakó, kőkorszaki hominida – több példányát mintegy 30 méterrel a föld alatt eltemetve egy, az UNESCO világörökség részét képező barlangrendszerben, az Emberiség bölcsőjében, Johannesburg közelében, írja a ScienceAlert.
“Ezek a legősibb temetők, amelyeket a hominin-törzsön belül feljegyeztek, legalább 100.000 évvel korábban, mint a Homo Sapiens megjelenésének első bizonyítéka” – jegyezték meg a tudósok.
Az eredmények megkérdőjelezik az emberi evolúció jelenlegi felfogását, mivel általában úgy tartják, hogy a nagyobb, fejlettebb agy tette lehetővé olyan összetett, „jelentésteremtő” tevékenységek elvégzését, mint például a halottak eltemetése.
A Közel-Keleten és Afrikában talált legrégebbi, korábban feltárt temetkezések a Homo Sapiens maradványait tartalmazták, melyek körülbelül 100.000 évesek voltak.
Azok, amelyeket Berger és kutatótársai találtak Dél-Afrikában, legalább 200.000 évvel ezelőttről származnak.
A Homo Naledi egy még meglehetősen primitív faj volt, valahol a majmok és a modern ember között, amelynek agya körülbelül narancs méretű volt, és körülbelül 1,5 méter magasra nőtt.
A Berger által felfedezett testekhez ívelt ujjak és lábujjak tartoztak, szerszámkészítéshez alkalmas kezekkel és gyaloglásra alkalmas lábakkal, melyek megdönteni látszanak azt az elképzelést, hogy evolúciós utunk egyenes vonal.
A Homo Naledi a “Rising Star” barlangrendszerről kapta a nevét, ahol 2013-ban megtalálták a faj képviselőihez tartozó első csontokat.
A 2018-ban megkezdett ásatások során ott találták az új tanulmányok középpontjában álló ovális alakú gödröket is.
A lyukak, amelyeket a bizonyítékok szerint szándékosan ástak, majd belehelyezték a holttesteket, legalább öt egyedet tartalmaznak.
“Ezek a felfedezések azt mutatják, hogy a halotti szertartások nem korlátozódtak a Homo Sapiensre vagy más, nagy agyméretű homininekre” – mondták a kutatók.
A temetkezési hely nem az egyetlen jele annak, hogy a Homo Naledi képes volt összetett érzelmi és kognitív viselkedésre – tették hozzá.
A közeli barlangoszlop látszólag szándékosan kisimított felületén is találtak geometriai formákat formáló metszeteket.
“Ez nemcsak azt jelentené, hogy az emberek nem egyedülállóak a szimbolikus faragványok készítésében, de lehet, hogy nem is ők találták ki az ilyen viselkedésmódokat” – mondta Berger.
Az ilyen kijelentések valószínűleg felborzolják a paleontológia világát, ahol az 57 éves férfit korábban a tudományos szigorúság hiányával és a következtetések elhamarkodott levonásával vádolták.
Sokan ellenezték, amikor 2015-ben Berger, akinek korábbi felfedezései elnyerték a National Geographic támogatását, először szellőztette meg azt az elképzelést, hogy a Homo Naledi többre képes, mint amit az agymérete sugall.
“Ez túl sok volt a tudósoknak abban az időben. Úgy gondoljuk, hogy minden a nagyméretű agyhoz kötődik” – mondta.
„Most majd elmondjuk a világnak, hogy ez nem igaz.”
Bár további elemzést igényelnek, a felfedezések “megváltoztatják az emberi evolúcióról alkotott elképzeléseinket” – írták a kutatók.
“A temetésnek, a jelentésalkotásnak, sőt a “művészetnek” sokkal bonyolultabb, dinamikusabb, nem emberi története lehet, mint azt korábban gondoltuk” – mondta Agustín Fuentes, a Princetoni Egyetem antropológiaprofesszora, a tanulmányok társszerzője.
Carol Ward, a Missouri Egyetem antropológusa, aki nem vett részt a kutatásban, azt mondta, hogy “ezek az eredmények, ha megerősítik, jelentős potenciális jelentőséggel bírnának”.
“Alig várom, hogy megtudjam, hogy a maradványok elhelyezése miként zárja ki a szándékos eltemetéstől eltérő más lehetséges magyarázatokat, és hogy lássam az eredményeket, miután szakértői értékelést végeztek” – mondta.
Ward ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nem zárhatjuk ki, hogy a falakon a jelöléseket későbbi homininok készíthették.
Ez is érdekes lehet:
