Több ezer éves települések nyomait találták meg a Tisza mentén

A University College Dublin kutatói, együttműködve szerbiai és szlovéniai kollégáikkal, lenyűgöző felfedezést tettek a Kárpát-medencében. A műholdas képek és légi felvételek elemzése során a régészek egy olyan hálózatot fedeztek fel, amely több mint száz eddig ismeretlen, összetett társadalmi közösséghez kapcsolódó lelőhelyet tartalmazott.

“A műholdfelvételekről származó eredményeket a földi felmérések, ásatások és geofizikai prospekciók alapján kijelenthető, hogy a lelőhelyek döntő többsége Kr. e. 1600 és Kr. e. 1450 között jött létre, majd szinte mindegyike Kr. e. 1200 körül hagyta el őket, vagy omlott össze tömegesen,” -a Heritage Daily-nek mondta Barry Molloy professzor, a University College Dublin munkatársa.

Ezek a megastruktúrák a korai társadalmak által alkalmazott védhető sáncok előfutárai és valószínűsíthető hatásai lehetnek, amelyek Európa híres domberődítményeinek előzményei voltak, és a bronzkor utolsó szakaszában épültek a közösségek védelmére.

A nagyobb lelőhelyek közül néhány, mint például a Csongrád-Csanád vármegyei Csanádpalota, vagy éppen délvidéki Tiszahegyes (Gradište Iđoš), az erdélyi Újszentanna (Sântana) és Corneşti Iarcuri már eddig is ismert volt. Azonban az elemzés rámutatott arra, hogy ezek a megaerődök szoros kapcsolatban álltak egymással, és egy összefüggő, egymástól függő közösségek hálózatának részei voltak, melyek számát több tízezerre becsülik.

A Tisza hátországában azonosított 100 feletti lelőhelyet a kutatók együttesen Tisza emnti csoport (Tisza Site Group – TSG) néven emlegetik. Ezek a helyszínek többsége mindössze 5 km távolságra volt egymástól, ami arra utal, hogy egy együttműködő közösségét alkottak.

A PLOS ONE folyóiratban megjelent tanulmány szerint a TSG jelentős szerepet játszott az innováció központjaként az őskori Európában. A TSG egyfajta központi hálózati csomópontként szolgált a mükénéiek, a hettiták és az Egyiptomi Újbirodalom csúcsidőszakában, Kr. e. 1500-1200 körül.

• szintén érdekes lehet: Rengeteg kérdést vet fel ez a bronzkori borotva

Ez a felfedezés új betekintést nyújt az Kr. e. II. évezred sorsfordító időszakában Európa belső összeköttetéseibe, melyet sokan az európai őstörténet jelentős fordulópontjaként értelmeznek. A TSG Kr. e. 1200-ban bekövetkezett hanyatlása során a társadalom katonai technikái és földmunka-technológiái elterjedtek egész Európában, az anyagi kultúra és ikonográfia terjedésével együtt.

Molloy docens professzor megjegyezte:

“A társadalmuk működésével kapcsolatos ismereteink az európai őstörténet számos aspektusát megkérdőjelezik. Képesek vagyunk tovább menni, mint pusztán néhány lelőhely azonosításában a műholdas felvételek alapján, és egy teljes településtájat meghatározni, térképekkel kiegészítve a lelőhelyek méretéről és elrendezéséről, egészen az emberek lakóhelyéig. Ez valóban példátlan képet ad arról, hogy ezek a bronzkori emberek hogyan éltek együtt, és milyen kapcsolatokban álltak a szomszédokkal.”

Ahogy korábban írtunk róla, kutatók azt mondják, hogy végre megtalálták Noé bárkájának maradványait!