Japán partjainál egy furcsa képződmény miatt vitáznak a tudósok

A Jonaguni műemlék víz alatti fő terasza. Fotó: Melkov

A tudományos közösségben a piramisok a legtöbbet vitatott építmények közé tartoznak, és továbbra is rengeteg kérdés övezi őket.

Nemrégiben már beszámoltunk a “világ legrégebbi piramisáról“, amely 25 ezer évvel ezelőtt épült. Most pedig itt egy víz alatti “piramis” története, amely továbbra is izgalmas rejtély marad.

A Japán partjainál található feltűnő kőépítmények évek óta vonzzák a búvárokat, és a Jonaguni szigeténél található nevezetesség eredete évek óta találgatásokra ad okot.

Rengeteg elmélet létezik, de Kimura Maszáki tengeri geológus korábban kijelentette, hogy szerinte ezek valójában egy ősi város maradványai, amely körülbelül 2000 évvel ezelőtt merült el az óceánban, írja az Indy100.

Kimura egy 2007-es tudományos konferencián beszélt a lelőhelyről, miután 15 éven át búvárként kutatta azt. Úgy véli, hogy ezek a lenyűgöző építmények egy 5000 évvel ezelőtti elveszett város maradványai.

A legnagyobb építmény egy monolitikus, lépcsős piramisnak tűnik, amely 25 méteres mélységből emelkedik ki.

A valódi eredete azonban továbbra is rejtély marad, mivel az elméletet annak idején visszautasították.

Nem vagyok meggyőződve arról, hogy bármelyik fő jellemző vagy szerkezet ember alkotta lenne. Szerintem ezek mind természetesek,

mondta Robert Schoch, a Bostoni Egyetem professzora.

Ez alapvető geológiai és klasszikus rétegtani jellemző a homokkőre, amely hajlamos síkok mentén törni, és nagyon egyenes élek alakulnak ki rajta, különösen egy olyan területen, ahol sok gyakori a tektonikus tevékenység.

Mások is arra hajlanak, hogy a struktúrák természetesek lehetnek. Maga Kimura is ezt gondolta, mielőtt alaposabban tanulmányozta volna őket.

“Szerintem nagyon nehéz megmagyarázni, hogy eredetüket pusztán természetesnek lehet tekinteni, mivel rengeteg bizonyíték van arra, hogy az ember hatással volt a szerkezetekre.”

“A vízben lévő írásjegyek és állatemlékek, amelyeket a laboratóriumomban részben vissza tudtam állítani, arra utalnak, hogy a kultúra az ázsiai kontinensről származik. Az általam víz alatti szfinxként leírt egyik példa egy kínai vagy ősi okinavai királyra hasonlít.”