Ki gondolta volna, hogy a Fekete-tengertől néhány kilométerre is laknak hazánkfiai, akik ráadásul egy ősi, számos tekintetben a miénktől különböző magyar nyelvet használnak a mindennapi kommunikációban? Az biztos, hogy kevesen, mert egy videó tanúsága szerint még a kutatók, sőt a helyi magyar párt elnöke sem tudott róluk.
A Kárpátoktól keletre is élnek magyarok
Vujity Tvrtko (azaz Balogh Szilárd) néhány éve ellátogatott a legkeletibb magyar faluba, a Fekete-tengertől nem messze, Budapesttől viszont több mint 1000 km-re található Ojtuzba és megdöbbentő dolgokat tapasztalt.
Kevesen tudják, de a Kárpát-medencén kívül is van néhány őshonos – tehát nem betelepített – magyar közösség. A legnépesebb ezek közül – papíron – a moldvai csángók. Azért papíron, mert közülük csak nagyon kevesen vallják magukat magyar nemzetiségűnek, de százezres nagyságrendre tehetők azok, akik őseikkel, nevükkel, esetlegesen magyar nyelvtudásukkal kapcsolódnak Magyarországhoz, a magyar nemzethez.
A moldvai csángók több kitelepedési hullámban kerültek a Szeret folyótól nyugatra, elsősorban a mai Bákó (Bacău) környékére. Őseik a 18. századi Habsburg elnyomás elől menekültek, amikor Bécs fel kívánta számolni a kiváltságokkal rendelkező székely székeket és katonai körzeteket. Szabad életre vágytak, cserébe talán székelyföldi társaiknál is nehezebb körülményeket kaptak Moldvában.
Tvrtko Ojtuzban Forrás: PrtScr/Youtube
A világ legkeletibb magyar faluja
Ide nem érkezett meg se a nyelvújítás, sem a magyar nemzeteszme, hisz ezek mind 19. századi találmányok. Ezért az itt lakók egy ősi, általunk már nem használt, archaikus magyar nyelvet beszélnek, mely teljesen más szavakat használ. Nagyon oda kell tehát figyelni, hogy kihámozzuk, mit is szeretnének velünk közölni a helyiek. Az itt lakók soha nem tartoztak Magyarországhoz, támogatást is csak az utóbbi néhány évtizedben kaptak nyelvük, rendkívül gazdag kultúrájuk (dalaik, táncaik, népművészetük) megőrzésére. Meghatározó jellemzőjük – csakúgy, mint a kora újkor emberének – a vallásuk, nem a nemzeti hovatartozásuk. Ám a nemzeti ébredés itt sem múlt el eredmény nélkül: ha lassan is, de növekszik az itteni falvakban a magukat magyar anyanyelvűnek, sőt nemzetiségűnek vallók száma és aránya.
Magyar nevek a temetőben. Forrás: PrtScr/Youtube
Az egyik moldvai csángó település, Lujzikalagor (Luizi-Călugăra) lakói az 1920-as években visszautasíthatatlan ajánlatot kaptak az akkori román államtól. Ha elköltöznek Konstanca megye hatalmas és pusztán maradt területeire, a tenger mellé, akkor földet kapnak, ahol ők és utódaik nyugodtan élhetnek.
A moldvai éhezés és nélkülözés helyett sokan választották a tengerparti bőséggel kecsegtető ajánlatot. Először csak 3 férfi kelt útra, ők építették a Fekete-tengertől járótávolságra, Konstancától, Románia legfőbb tengeri kikötőjétől néhány kilométerre fekvő Ojtuz első házait. Őket további 60-an, majd még többen követték, családjaikkal.
Ojtuzi utcakép a római katolikus templommal. Forrás: PrtScr/Youtube
Elveszhet ez az archaikus magyar nyelv?
Ma a településnek nagyjából 500 lakója van, a legtöbben egymás között és a családban is a fent említett archaikus magyar nyelven kommunikálnak. A velük, közöttük forgató Tvrtkónak is figyelnie kellett, hogy megértse, amit mondani akartak. Írni és olvasni azonban nem tudnak magyarul. A csángók közül csak néhány évfolyamnak adatott meg a lehetőség, hogy magyarul tanulják a betűvetést és az olvasást, magyar iskola ugyanis csak az ’50-es évek elején volt Moldvában, de annak jótéteményei nem értek el ennyire keletre. Az itteniek románul írnak és olvasnak, ezért Biblia is csak román nyelven elérhető. Mise viszont minden nap van, igaz, román római katolikus pappal.
A római katolikus templomban. Forrás: PrtScr/Youtube
A falu ugyanazokkal a gondokkal küzd manapság, mint román, szlovák, magyar, vagy éppen lengyel társai: a lassú elnéptelenedéssel. Az idősek – akik még őrzik a magyar nyelvet – szép lassan kihalnak, a fiatalok viszont nem találnak munkát a környéken, így a városokba vagy külföldre mennek. Ilyen formán pedig elveszhet a magyar nyelv és kultúra ezen ősi változata, hisz az unokákkal már spanyolul vagy olaszul kellene megértenie magát az ojtuzi vagy lujzikalagori nagymamáknak, nagypapáknak.
Íme a videó:
Ez is érdekelhet:
- A legkorábbi hiteles Szent Korona-ábrázoláson még máshogy nézett ki koronánk – Olvass tovább ITT
- Elképesztő időutazás: ILYEN volt a füleki vár a 17. században
Ennek a cikknek a kissé módosított, angol nyelvű változata ITT érhető el.
