Putyin megégetheti magát, ha túlságosan Kínára támaszkodik
Lehet, hogy Vlagyimir Putyin szoros kapcsolatokat hirdetett a két ország között, de közgazdászok arra figyelmeztettek, hogy Oroszország kereskedelmi szempontból túlzottan függővé válhat Kínától.
A Nyugat szankciókkal sújtotta Oroszországot, amellyel felosztotta a világot, Oroszország pedig a baráti államoknak kedvező kereskedelmi feltételeket kínált az exportjára, amelyek közül a legfontosabbak az olaj és a gáz.
Kína hivatalosan semleges Putyin háborúját illetően, és mint baráti ország, decemberben bejelentette, hogy 2023-ban rekordmennyiségű kereskedelem zajlott az országok között. Ez január és november között elérte a 218 milliárd dollárt, meghaladva a 2022-es értéket.
Az országok közötti kereskedelmi bővülés része az Oroszország és Ázsia közötti ESPO (Kelet-Szibéria-Csendes-óceán) kőolajvezeték, a Szibéria Ereje gázvezeték megépítésének, valamint a Jamal LNG (cseppfolyósított földgáz) projektek jelentős kínai befektetések előtti megnyitásának köszönhető.
Oroszország a mezőgazdasági termékek, például a búza nagy beszállítója is. Az ország viszont növelte a kínai fogyasztási és ipari cikkek, például autók behozatalát, amelyek korábban nyugati beszállítóktól érkeztek.
Kína kihúzná Putyin alól a szőnyeget?
Orosz közgazdászok, Alekszandr Knobel és Alekszandr Firancsuk azonban arra figyelmeztettek, hogy ha Kínának választania kellene a Nyugat és Oroszország között, akkor nem Moszkva mellett döntene.
December 30-án közzétett jelentésükben megjegyezték, hogy Kína fő kereskedelmi partnerei, mint az EU, az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea nem barátságosak Moszkvával, és több terméket adnak el Kínának, mint Oroszország.
Miközben Kína adja Oroszország kereskedelmének csaknem egyharmadát, Oroszország részesedése a kínai kereskedelmi forgalomban (5,1 százalék az importban és 3,3 százalék az exportban) “jóval kisebb, mint a fő barátságtalan országoké, és másodlagos szankciók esetén fennáll a kereskedelem csökkenésének kockázata”.
Kína függősége a barátságtalan országokból származó ipari termékek beszállításától jelentősen meghaladja az orosz nyersanyagimporttól való függőségét. Fennáll a kockázata annak, hogy a másodlagos szankciók befolyásolják a Kína és Oroszország közötti kölcsönös kereskedelmet, különösen, ha azokat egyes vállalatok ellen vetik ki.
Chris Weafer, az Oroszországra és Eurázsiára összpontosító Macro-Advisory tanácsadó cég vezérigazgatója a Newsweeknek elmondta, hogy egy évtizedig tartó Ázsia felé húzódás után Oroszország ugyanúgy függ Kínától a kereskedelemben, mint 2014-ben a Nyugattól.
A forgalom növekedése segített megmenteni az orosz gazdaságot a háborúhoz kapcsolódó szankciókkal szemben, de sok oroszországi tisztviselő és üzleti vezető aggódik amiatt, hogy a megállapodás sokkal inkább kedvez Kínának, mint Oroszországnak.
Miközben Kína buzgón vásárol energiát és nyersanyagokat, és kínai gyártmányú árukat ad el az orosz piacra, ami mind Peking igényei szerint alakul, Oroszországba nagyon kevés befektetés érkezik, és semmiképpen sem elég ahhoz, hogy pótolja a kilépő nyugati vállalatok és befektetők elvesztett befektetéseit.
Érdemes elolvasni:
